Ván Benjámin: Szilády Áron élete - Thorma János Múzeum könyvei 35. (Kiskunhalas, 2012)
A kezdetek
Szilády Áron 1837. november 3-án született, 5-én keresztelték. Keresztszülői: Schleinig Dávid balatonendrédi lelkész és felesége Benedek Klára. Szilády Lászlónak Ságváron született gyermekei a következő sorrendben anyakönyvez- tettek: 1839. április 9-én Nemes Szilády László rendes pap fiajános. Keresztszülei: Gángal János herényi református pap és neje Németh Karolina; 1841. augusztus 30. (szeptember 3.) Nemes Szilády László leánya Ilka Róza. Ez a kislány szeptember 5-én meghalt, 7-én temették; halála oka: „nem tudatik”; 1842. október 2. (3.) Nemes Szilády László fia Móricz-Sándor. Ez a fiú szintén meghalt december 10-én. Halála oka: rángatódzás; 1844. január 9. (17.) nemes Szilády László fia Móricz-Pál. Ez a gyermek megmaradt; 1846. június 28. (július 2.) Nemes Szilády László leánya: Ilka. Meghalt 1846. július 13-án „gyermekkori betegségben”. Az a ház, amelyben Szilády Áron született, amikor én 1923-ban Kálmán Gyula 50 éves ságvári jubileuma alkalmával fölkerestem, még eredeti állapotában volt egy polgárember kezén. Szívesen megmutogatták szobáit az egykori parókiának. Ma ismét visszakerült az egyház kezébe, s harangozó lakásul szolgál egyik része, a másik része pedig gyülekezeti házzá lett. Tulajdonosai tudták, hogy abban a házban született a híres halasi pap, akit egyszer ők is hallgattak, amikor Szász Károly püspöki kőrútján, Ságváron, Szilády Áron prédikált, aki mint a püspök helyettese sokfelé elkísérte útján a püspököt. Ez a gazda élénken emlékezett szolgálatára. Beszédjéből csak annyit tudott megőrizni: — Gyermekéveim boldog emlékei éppen úgy tapadnak a katedrához, mint a díszéül szolgáló szőlőgerezdek. Akkor vettem csak észre, ahogy mondta, hogy a mi katedránkon szőlőfürtök vannak faragva. Maga Szilády Áron két ízben beszélt ságvári emlékeiről. Mind a két történet kedves s megható. Nagy szeretettel emlékezett meg tanítójáról, Máris Jánosról, aki a ságvári halotti anyakönyvi kivonat szerint 1851. április 22-én halt meg 52 éves korában. Halála oka: májlob7 volt. Ez a tanító, Szilády Áron elbeszélése szerint, játszva tanított, s a gyermekek pajtásuknak tekintették. Soha nem használt fenyítéket, s a gyermekek valósággal tapadtak rá. A szülők nem bírták otthon tartani gyermekeiket. — Pajtásaimmal - beszélte Szilády Áron — én is eljárogattam az iskolába. Tetszettek a tanító meséi, s aztán a gyermekek nádtorzsából készült palavesszőtokjai. A többi játszó gyermek közt aztán én is elkeveredtem, s a tanító ügyet sem vetett rám, s velem nem foglalkozott, hiszen még csak négyéves voltam akkor. Természetesen én is kaptam a gyerekektől palavesszőtokot, s aztán egy tört tábladarabot, amelyen én is rajzolgattam a betűket, amint a tanítótól láttam. A többi is játékból csinált mindent, hát hogyne tetszett volna a játék nekem is. Egyszer a tanító diktált valamit a gyerekeknek, s valahogy észrevette, hogy a tábladarabra én is ráhajolok. Odajött a hátulsó padba, ahol a többi háta mögött ültem, s elveszi a kezemből a palacserepet. Arra emlékszem, hogy az ölébe kapott, úgy rohant át velem édesapámhoz, s mutatta neki az írásomat. Senki sem vette észre, de magam se, hogy megtanultam írni. Arra emlékszem, hogy az apám hol engem csókolt, hol a tanítómat ölelgette. Leckéztettek aztán, s faggattak a tudományom felől, adtak a kezembe új palatáblát, s azon mutattam meg, hogy minden betűt ismerek, sőt már írni is tudok. A másik emléke Ságvárról, amikor kétéves elmúlt, diftériába esett. Akkor az még gyógyíthatadan betegség volt, s a gyermekek annak fojtogatásátólmegnem menekülhettek. — Magára a betegségemre ugyan nem emlékezem, csak olyan emlékszilánkok maradtak bennem, hanem a szüleim gyakori emlegetése folytán mégis tudom, hogy az a sürgés-forgás 7 Májgyulladás. 12
