Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Végső István: Tragédia 1944. október 11-én a kiskunhalasi vasútállomáson
adott át katonáknak.6 1946. február 1-jén Pénzes ügyét letárgyalták, és a népbíróság a vádlottat „háborús bűntett és rablás büntette miatt” halálra ítélte.27 1948. január 27-én a Budapesti Népbíróság kényszermunkára ítélte.28 Rajz Endre büntetését végül a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. július 18-i NOT III/372/1948. sz. ítéletével életfogytiglan tartó kényszer-munkára súlyosbította.29 A második tárgyalás 1946. május 7-én kezdődött a Budapesti Népbíróságon dr. Jankó Péter'10 tanácsa előtt, s az Vorsatz Lipótnak, a 101/322. számú munkaszolgálatos század volt parancsnokának és 3 vádlott társának a pere volt. A Budapesti Népbíróság ítéletében Vorsatz Lipótot 1 évi börtönbüntetésre, Schmidt Gusztávot életfogytiglan tartó fegyházra, Szabó Imrét 12 évi kényszermunkára, Lengyel Ferenc keretlegényt kötél általi halálra ítélte. Lengyel esetében a biróság bizonyítottnak vette, hogy a vádlott 1944. október 11-én a keret vagonjában elbújt két munkaszolgálatost elárult az SS-nek, mire azok kivégezték őket. A vádlott részt vett a meggyilkolt munkaszolgálatosok holmijainak elrablásában.31 A másodfokon eljáró Népbíróságok Országos Tanácsa 1947. október 8-i ítéletében a Vorsatz Lipótra kirótt büntetést helybenhagyta, Schmidt Gusztáv büntetését 12 évi fegyházra szállította le, Szabó Imréét életfogytiglan tartó kényszermunkára súlyosbította, és helybenhagyta a Lengyel Ferencre kirótt halálos ítéletet.32 Büntetését, miután a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott, a Budapesti Népbíróság elnöke életfogytiglan tartó kényszermunkára változtatta.33 1950. október 5-én a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága újabb ítélete nyomán Schmidt Gusztávot szabadlábra helyezték, ugyanis büntetését olyan mérvűre csökkentették, hogy az már letöltöttnek volt tekinthető.34 Időrendben a harmadik tárgyalás 1946. november 13-án kezdődött a Kalocsai Népbíróságon. A pert dr. Lakatos István tanácsa tárgyalta, a vádlottak (6 fő) kiskunhalasi vasutasok és polgári személyek voltak, akiket a vasútállomáson történt mészárlásban való részvétellel vádolva ültettek a vádlottak padjára.35 Az I. rendű vádlott Rajz Endre lett, a vádlottak további sorrendje: Kosa István vendéglős, Németh G. Imre juhász, Ambrus István vasutas, Vörösbaranyi Pál vasutas és Perényi Rezső kelmefestő segéd volt. A Budapesti Népbíróság Rajz Endrét kényszermunkára ítélte, amelynek legrövidebb időtartalma 13 év volt. Ennek az ügynek az érdekessége, hogy Rajzot elsősorban azért vették őrizetbe, mert fosztogatott az elhagyott munkaszolgálatos holmik között. Végül odáig jutott az ügye, hogy ellene indult a legkeményebb eljárás. Rengeteg tanút hoztak fel ellene, akik látták, hogy a német SS-nek segédkezett. Rajz ezeknek egy részét elismerte. Akivégzések és az azt követő fosztogatásokban volt érintett Kosa István és Perényi Rezső. Ám őket felmentették, mert a bizonyítékokat és a tanúk vallomásait a bíróság nem találta meggyőzőnek.36 Hasonlóan ítélte meg a népbíróság Németh G. Imre elleni vádakat, ezért őt is felmentette.37 Rajz mellett egyedül Ambrus István vádlottat mondták ki bűnösnek, de nem a tömegmészárlásban való részvételéért, hanem más 1942 és 1944 közötti szélsőjobboldali tevékenységéért ítélték két év börtönre.38 Rajz Endre büntetését 1949. november 4-én a Népbíróságok Országos Tanácsa életfogytáig tartó kényszermunkára súlyosbította.39 Időrendben az utolsó tárgyalást 1947. március 14-én és május 2-án tartották a Budapesti Népbíróságon, dr. Kajcsa Andor tanácsa előtt, amelyben a vádlott Horváth József őrmester volt. A Budapesti Népbíróság szerint azonban az eseményekben nem volt bűnös. Az indoklás szerint ugyanis: „A mészárlást az SS parancsnokság rendelte el. A munkaszolgálatosok vagonjai előtt már az azt megelőző naptól kezdve állandóan járkáltak a magyarul is tudó SS-ek.” Ellenben a Borban való kegyetlenkedései és a cservenkai mészárlásban való nem tisztázott részvétele miatt életfogytiglan tartó kényszermunkára ítélték.40 Ám a Kádári megtorlás éveit sem hagyta 107
