Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: Holocaust Európában. Holocaust Kiskunhalason
A magyar zsidók többségét embertelen körülmények között Auschwitz-Birkenauba szállították: az utat negyven fős marhavagonokban kellett megtenniük, amelyekben egy szennyes és egy vizes vödör volt. A vagonokba 70-80, egyes esetekben 100-110 főt zsúfoltak. Összesen 147 szerelvényt indítottak útnak, kb. 437.000 deportálttal. Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította a deportálásokat, ezek azonban még több napig folytatódtak. A kormányzó döntése csak néhány hónapig könnyített a hazánkban (elsősorban Budapesten) maradt zsidók sorsán, 1944 őszén, a Szálasi-puccs után kálváriájuk továb folytatódott. Aháború végéig becslések szerint kb. 550.000 zsidó honfitársunk pusztult el.19 Az antiszemitizmus hatásai Kiskunhalason Kiskunhalason az antiszemita törvénykezés kezdetétől fogva hoztak a zsidókkal szemben különböző intézkedéseket. Pl. 1938 végére a Schneider-cég (mai Bamevál) az Országos Hangya Szövetkezet bérletébe került, amelynek következménye a vállalkozás bevételeinek 65-35%-os megosztása a „keresztény” szövetkezet javára. 1939-től már nem csak gazdasági, hanem a társadalmi életben betöltött szerepüktől is meg akarták fosztani a zsidóságot. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alipánjának 1942 novemberében kiadott rendelete szerint a vármegye vezetőségének jelentést kellett készítenie a helyi egyesületekben működő zsidók számáról és minőségéről. A rendelet célja az volt, hogy a zsidók egyáltalán ne vegyenek részt a helyi társadalmi élet alakításában. 1942 végére a halasi zsidóságot kiszorították a társadalmi és társasági életből. „... zsidófajú egyének befolyása az egyesületekben nem érvényesül...” (Polgármesteri jelentés, 1942. december 31.) A harmadik zsidótörvény már teljesen faji alapra helyezte a zsidókkal szembeni törvénykezést. Pl. Körösi Antal, a helyi gőzfürdő üzemeltetője követelte a zsidónak tekintendő személyeknek a gyógyüdülő és fürdőhelyekről való kitiltását. A számos korlátozó előírás és intézkedés, a kereskedő engedélyek bevonása, az iparosok visszaszorítása a gazdaságból, a boltbérletek elvétele, a zsidó földek kisajátítása, a keresztény társadalomtól való teljes elszigetelés mind a Holokauszt megpróbáltatásait készítette elő. Becsukom a szemem, és Dr. Kálmán József írásának segítségével a sorok között megelevenedni látom az 67 évvel ezelőtti kiskunhalasi történelmet. Az írás teljes hitelességgel bizonyítékul, és a ma embere számára kiegészítő láncszemként szolgál a magyarországi események bemutatásához. Dr. Kálmán József - héber nevén Jiszroel Jehudo ben David - Kiskunhalas város elismert és köztiszteletben álló orvosa volt, aki 1905-ben született Kiskunhalason és 1995-ben Budapesten halt meg. Az 1975-ben papírra rögzített emlékei alapján elénk támlnak a kiskun- halasi Holocaust fájdalmas pillanatai. „ Kiskunhalasi viszonylatban akkor kezdett igazán kiéleződni a helyzet, amikor Endre Lászlót nevezték ki Pest-Pilis- Solt- Kiskun vármegye alispánjává. O előbb Gödöllőn volt főszolgabíró és ott szervezte meg a Horthy-fasizmus minta járását. Rövid időn belül hozzáfo' gott a „ minta megye ” szervezéséhez is, és halasi viszonylatban az akkori helyi orgánumot, a Halasi Újság-ot kezdte felhasználni saját céljaira. ”20 „Védekeznünk kell azok ellen, akik szándékosan vesztünkre törnek, akik tüzes csóvát dobálnak békés házaink tetejére, akik „az ő vére a mi véreinkre” bibliai átokkal terhelten s meggyengült, romlott ösztönökkel születtek. 70
