Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
95649 Ft volt. A legnagyobb alaptőkéje Zseni Józsefnek és Istvánnak volt. ( 4547 Ft kamatozó pénz, 15000 Ft értékpapír) Zsidó kiskorú személyek (a nevek alapján) a következő vagyonnal rendelkeztek: Holländer Lotti és mások (Etel, Gáspár, Adolf, Béla, Katalin) 1612 Ft Präger Berta 1331 Ft Rosenfeld Vilmos 216 Ft Schäffer Hermann 748 Ft Valentin Ignác 5000 Ft Weiczenfeld-örökösök 868 Ft Mindeddig különböző módokon, mikro- és makroszinten igyekeztünk megközelíteni a halasi zsidóság egykori vagyoni helyzetét, s még így is csak hozzávetőlegesen érzékelhetjük az arányokat. Az azonban látható, hogy a többoldalú megvilágítás alapján elkülöníthető néhány család, amelyik tevékenysége, vagyona, befolyása révén a helyi társadalom elitjéhez tartozott. Hogy kik voltak ők, azt leginkább a virilisek és a legtöbb adót fizetők jegyzékeinek vizsgálatával is igyekeztünk kideríteni. Az így felállítható névsor minden bizonnyal a helyi gazdasági, politikai, kulturális elit majdnem teljes rangsorát is megadja, bár ez a téma egy másik, önálló feldolgozást érdemel. A halasi zsidók közül a legtöbb adót fizetők névsorában 1881 -ben Kellner Dávid (8.) állt az élen. Bergl József (18.), a Hofmeister-testvérek (21-22.), Propper Bemát (61.) és Rosenfeld Ignác (64.) neve szerepelt még a névsorban, akik - korábbi elemzéseinkre utalva - továbbra is sikeres üzleti tevékenységet folytattak. Az öt évvel későbbi legtöbb adót fizetők jegyzéke az élmezőnyben nem mutatott különösebben nagy változást: a halasi takarékpénztár szerepelt az első helyen. A Hofmeister testvérek sikeresen gazdálkodhattak, hiszen a 15-16. (342-342 Ft), míg Kellner Dávid a 26. (257 Ft), Bergl Józsefié a 29. (249 Ft), Priger Lipót és Rosenfeld Ignác kereskedőként az 52. és 65.(167,143 Ft) helyen állt. 1892-ben Hofmeisterék a 6. helyen tartózkodtak (531 Ft). A névsor második részében olvashatók a.Holländer; a Kellner; a Kohn, a Präger és a Schön család tagjainak nevei, akik többségében kereskedők voltak. Lakóhely Az életmód elemeihez tartozó lakóhelyi környezet és a szomszédsági kapcsolatok rekonstruálása során az eredeti kérdésfelvetésünk így hangzott: megállapítható-e a halasi zsidók bérelt, zálogolt, majd az 1850-es évektől saját nevén birtokolt házainak városon belüli elhelyezkedése? Kikkel laktak együtt, s vajon mennyire volt meghatározó a térbeli elhelyezkedésben a felekezeti elkülönülés? Természetesen itt is akadályokba ütköztünk: nehéz volt megállapítani a lakosság vallás szerinti területeit, a házszámozás rendszerét, a tized- beosztást, az utcaneveket.31 Mindezek eredménye az alábbiakban látható. (7. táblázat) 1857-ben a lakosság 2,4%-át (332 fő) kitevő zsidó lakosság a város belterületén 61 házban lakott. 4 fő minden bizonnyal a puszták valamelyikén élt. Mint a többi lakos, úgy a zsidók is általában 1-2 szobás, kamrás parasztházakban laktak. A népszámlálás alapján elvégzett számítás szerint az együttlakó vallásfelekezetek aránya a következő volt a két időpontban. 8. táblázat) 30
