Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Lehóczki György–Raáb András: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
között látott napvilágot több képnyelvű kötete. 1979-ben az Európa Unió XXV. kongresszusán Kulturális Konceptus Európa számára címmel előkészítette tervét az Interkontinentális Kommunikációs Fórummal (IKF) kapcsolatban, majd kezdeményezésére különböző német városokban IKF szimpózionokat rendeztek. 1990 októberében a katolikus egyház megbízásából a hippokratészi etika és a mai orvosi gyakorlat tanulmányozása alapján képnyelvű filozófiai müvet alkot, Leben, Kreislauf, Dialog (Élet, vérkeringés, dialógus) címmel. A 70- es évektől jár haza Magyarországra, néhány éve Budapesten él. Felsőoktatási intézmények előadója. Forrás: az Új lipótvárosi Klub-Galéria 1998. február 16-án kiadott ismertetője alapján. Krausz Dezsőné (Rechnitzer Rozália Laura) 1924. szeptember 28-án született Hahót községben. Édesapja: Rechnitzer József, édesanyja: Rechnitzer Teréz. A négy elemi és négy polgári iskola elvégzése után varrónőnek tanult. Iskolái befejeztével szakmájában dolgozott 1944-ig Hahóton. 1944. május 20-án családjával együtt a Zala megyei Pacsa községbe került a gettóba, majd a zalaegerszegi gyűjtőtáborba. Innen Auschwitzba vitték, ott elválasztották a családjától, egyedül maradt, utána soha többé nem találkoztak. Három hét után kiválasztották, és egy földalatti lőszergyárba kezdett dolgozni. 1945. február végéig itt volt, majd az orosz csapatok közeledtével elhagyták a gyárat, négy hétig gyalog kísérték őket a németek, hogy átadják az amerikaiaknak, akik ezt nem bírták azokat helyben agyonlőtték. A sok viszontagság után 1945 .július 9-én érkezett vissza Magyarországra. 1946. májusában Kiskunhalason élő nagynéniéhez költözött. Itt gyógynövény-felvásárlással foglalkozott. Az államosítás után nehéz körülmények közé került a család. 1949. június 9-én házasságot kötött Krausz Dezső asztalosmesterrel. Házasságukból két gyermek született: Éva (1950) és Zoltán (1959). 1952-ben az ÁFÉSZ dolgozója lett, ahol gyógynövényekkel foglalkozott. 1958-ig termelési felelős, majd segédfelvásárló, 1964-től pedig felvásásrlóként dolgozott. 1979-ben az ÁFÉSZ-tól ment nyugdíjba. Forrás: Krausz Dezsőné közlése Krausz Vilmos rabbi Krausz Vilmos rabbit Szászrégenből 1886. szeptember 4-én hívták meg Halasra, ahol 1892-ig Kiskunhalason a Zsidó Egyházközség rabbija volt. A Kis-Kun-Halas című lap 1886. október 31-i számában az alábbi közlés jelent meg: Papválasztás. Akedden tartott hitközségi közgyűlésen a halasi zsidó hitközség papjává nagy szótöbbséggel Krausz Vilmos, ez idő szerint szászrégeni paphelyettes választatott. Fizetését ugyanez a közgyűlés 800 Ft-ban állapította meg. 1892-ben Debrecenbe ment rabbinak. Kiadott müve: Gyászbeszéd Rudolf trónörökös ö. cs. és kir. fensége elhunyta felett. Halas, 1889. Irodalom: Nagy Szeder István: Kis-Kun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Tör-ténete. 1936.98. Langermann Sándor vaskereskedő 1896. január 1-jén született Csongrádon. Édesapja Langermann Zsigmond négy gyermeket nevelt fel. Az elemi iskola elvégzése után ipari iskolába járt, és ott vaskereskedő képesítést szerzett. Dolgozni kezdett, és az 1930-as években fix üzletet nyitott Kiskunhalason. 1935-ben feleségül vette a Kunhegyesről származó Kertész Ellát. Házasságukból 275
