Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
Emberek és emlékek - Bereznai Zsuzsanna: Adatok a kiskunhalasi zsidó folklórhoz
Adatok a kiskunhalasi zsidó folklórhoz Bereznai Zsuzsanna A hagyományos zsidó vallási népélet fő jellemzője az, hogy az életet a vallás egyetlen, folyamatos liturgiává alakította, a népi vallásosság szilárdan kötődik a hivatalos keretekhez. Ezért a népszokások folklorisztikai leírásakor ezt a liturgikus keretet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen a liturgikus és a paraliturgikus elemeket különválasztva kell tekinteni, noha csak együttesen lehet értelmezni. Pészachi hagyományok a 20. század első felében' A zsidó népi köztudat szerint a zsinagógái év legnagyobb ünnepe a Pészach. A Pészach nemcsak egy nagyszerű, de immár a távoli múltba vesző esemény emléke, hanem egy isteni cselekedetnek a jelenbeli, időszerű megnyilvánulása, egy olyan cselekedetnek, amelynek belső ereje mindmáig hat. Maga Isten fordul népe emlékezetéhez: a húsvéti vacsora családi rítusán és a Haggáda felolvasásán keresztül meghívja Izrael minden gyermekét, hogy élje át atyái kalandját.2 A Pészach ünnep niszán hó 15. napjától kezdve nyolc napig tart. Az első kettő és az utolsó kettő főünnep, a négy közbülső nap pedig félünnep. Egyfelől elkerülési ünnepnek nevezik, mert amikor Isten tíz csapással büntette Egyiptomban a népet, a tizedik csapás alkalmával az elsőszülöttek meghaltak, de a zsidók házait elkerülte a halál angyala. Másfelől a kovásztalan kenyerek ünnepének is nevezik mert az Egyiptomból való meneküléskor a zsidók a kenyértésztát keletlenül, a tüzes napon sütötték meg.3 Az ünnepi előkészületek A Pészachot megelőző hét az ünnepre való készülődés ideje. A Pészach előtti nagytakarítás egyben tavaszi tisztító alkalom. A vallási előírás szerint már niszán hó 14-én este, a maariv ima után, gyertyaláng mellett felkutatták és összeszedegették a lakásban található kovászos dolgokat (biur chómec) az előírt benedikció kíséretében.4 A Misna előírása szerint a kovászosnemüeket, a chamecot mécsvilágnál kell eltakarítani. A Gemára megállapítja, hogy az eltakarítás előírása egy bibliai versből következtethető, továbbá az is, hogy miért kell a mécs világa mellett a chamec után kutatni. Végre arra az eredményre jut, hogy ha az eltakarítás nappal történik, akkor is mécsvilágnál kell végbemennie.5 Kiskunhalason a kovászos morzsát homecnek nevezték, az ünnepélyes morzsakeresést, a kovászos morzsa felkutatását pedig homecbátleszolásnak. Ekkor a családfő vezetésével, gyertyafény mellett keresték a megmaradt morzsákat. A gyerekek nagy örömmel vettek részt a keresésben, s a morzsát kis edénybe söpörték. Az összegyűjtött homec felett az apa imát mondott, majd elégették azt. 251
