Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Somodi Henrietta: A kiskunhalasi zsinagóga kegytárgyai
még egy nappal tovább tartották az ünnepet, hogy biztosan megtartsák azt. Az ünnep helyes dátumának meghatározása attól függött, hogy a Szánhedrin melyik napot nyilvánította Ros Chodesnak, a hónap első napjának, amit az újhold első megjelenése alapján döntöttek el. "Minden hónap első napjának ezért két lehetséges dátuma volt: az előző Ros Chodest követő' en vagy a harmincadik vagy a harmincegyedik nap, miután a zsidó naptár hónapjai huszonkilenc, illetve harminc napból állnak. Az emberek a hegytetőkön gyújtott örömtüzekböl értesültek a hírről, amit tovább adtak az országtól legtávolabb élő zsidóknak. Amikor azonban az ellenséges szamaritánusok zavarkeltésül álltüzeket kezdtek gyújtogatni, a Szánhedrin úgy döntött, hogy az újhold megjelenését küldöncök fogják majd továbbítani. A küldöncök azonban a távoli helyekre gyakran nem érkeztek meg időben, ezért minden ünnephez hozzátettek még egy napot, hogy a bibliai dátumot meg ne szentségtelenítsék. Tehát a diaszpórában idővel ez vált kötelezővé. A 4. században bevezették a pontos számítások alapján készült állandó zsidó naptárat. Izrael bölcsei azonban úgy döntöttek, hogy a kétnapos ünnepek több évszázados hagyományát meg kell tartani, így a második ünnepnap végleges megtartása megalapozást nyert. Ahogyan a szombat megtartása vallási kötelesség, ugyanúgy az ünnepek megszentelését és megtartását is előírja a vallás. Az ünnepekre is úgy kell készülni, mint & szombatra. A zsidó bibliai ünnepek a követezőek: 1. Az újév napja: Ros Hásáná. 2. Az engesztelés napja: Jom Kippur. 3. A sátoros ünnep: Szukkot. 4. A megmenekülés napja: Purim. 5. Az egyiptomi kivonulás ünnepe: Peszáh. 6. Atörvényadás ünnepe: Sávout. Továbbá az egyéb ünnepek: l.ATóra örömünnepe: SzimhátTora. 2. Aszentély újra- avatásának napja: Hánuka. Ezen kívül még Izrael államának ünnepei és emléknapjai is ide tartoznak, így: 1. Az áldozatok és a hősiesség napja. 2. Izrael hősi halottainak emléknapj a. 3.A függetlenség napja: Jóm Háácmáut. 4. Jeruzsálem napja. 5. Fák újéve: Tu Bisvát. 6. Az omer- számlálás 33. napja: Lág Báomer. Az ünnepek sorában az első a Ros Hásáná, amely az újév. A szavak jelentése: az évfeje. Az év feje, mert ettől a naptól kezdődik az újév. A napot még nevezik ítélkezés napjának, vagy harsogás napjának is. Az ünnep igazi lényegét az emlékezés adja. Az ünnep lényege a megemlékezés, a visszapillantás az elmúlt évre. A szellemi önvizsgálat és bünbánat kezdetét jelöli ez a nap, amely 10 napig tart, és amelyet a Jom Kippur, az engesztelés napja zár le. A napot elmélyült imádkozás jellemzi, az imák fő témája: Isten korlátlan hatalma a világ és az emberiség felett, „a hetedik hónapban, a hónap elsején, pihenőnapotok legyen, szent összegyülekezés, emlékeztető kürtölésser (3Mózes 23: 24-25). Az ünnep jelentőségét egy különleges hangszer, a sófár megrázó hangja közvetíti. A sófár szót igazán nem lehet lefordítani, a legtalálóbb kifejezés rá, a kürt. A sófár a kos szarvából készül. A kiskunhalasi hitközség zsinagógájában is találunk sófárt. Sajnos azt nem tudjuk, hogy miként és hogyan került a hitközség tulajdonába ez az ősi hangszer, az azonban bizonyos, hogy napjainkig használatban van. A kiskunhalasi sófáron díszítést és feliratot nem találunk. A sófárt a bibliai időkben a nép összehívására, háborúra szólításra és az ellenség megfélemlítésére használták. Böjtnapokon is megfujták, hogy az embereket megtérésre serkentse. A hagyomány szerint Élijáhupróféta majdan sófárfüvással jelzi a Messiás megérkezését. Ros Hásánával kapcsolatban rabbinikus törvény a sófárfüvás. Vallási kötelesség a hangját hallgatni. A Ros Hásánai Istentiszteletek során, összesen száz sófárhangot kell hallatni. A sófárfüvásnak háromféle modulációja van. Az első a „t'kió”, ez hosszan elnyújtott riasztó hang. A második a ,^'várim”, három szaggatott hang. A harmadik a „t'rúá”, hét rövid, szaggatott hang. Hangja 197
