Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)

A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Ritter Nándorné: Bölcsőtől a koporsóig. A zsidó életút szertartásai

1. Ritter Rafael Adám körülmetélésén a szereplők balról:

Ritter Nándor Sándor édesapa, dr. Frölich Róbert a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, dr. Schöner Alfréd az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem rektora,

Berri Einhorn bécsi mohéi, Raáb András elnök, Ritter Zsolt szándák. A szerző tulajdona

Ez a név nem a polgári nevet j elöli, hanem a héber nevet.

Kiskunhalason 2003. szeptemberében volt utoljára brit miiá, akkor Ritter Nándor Sándor (Dániél ben Ávráhám) és Ritter Nándor Sándomé (Háná Mirjám bát Szárá) kisfia Ritter Rafael Ádám, a Nátániél ben Dániél nevet kapta körülmetélése után.

Nem nevezünk el gyermeket élő rokon után, viszont szokás a már elhunyt rokon nevét adni gyermekünknek.

A legnagyobb megtiszteltetés ezen a brit milán, Ritter Zsoltnak jutott. O volt a szándák, vagyis az ő térdén metélték körül az újszülöttet. A szándák nem jelent mást, mint patrónust, gyámolítót. Legegyszerűbben a keresztszülőkhöz hasonlítható a feladat.

Az elsőszülött fiú kiváltása - Pidjonhábén

Az elsőszülött fiú kiváltása a második kötelessége az apának fiával szemben.

Szintén tórái parancsolat, melyet Mózes II. könyvében olvashatunk, az egyiptomi kivonulást megelőzően.

„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szentelj meg nekem minden elsőszülöttet, minden anyaméhnek megnyitóját, Izrael fiainál, emberből és baromból: enyém az (...) de az ember valamely elsőszülöttjét fiaidból, váltsd meg.”

Maga a szertartás egyszerű. Az apa a kohén elé lép az elsőszülöttel, és tájékoztatja, hogy a fiú feleségének első gyermeke. A kohén megkérdezi ai apát: "Nekem adod a fiút, vagy

162