Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság - Thorma János Múzeum könyvei 34. (Kiskunhalas, 2011)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2011-ig - Fésüsné Bakos Ágnes: A kiskunhalasi zsidók krónikája 1945–2001
1947 A vallomások bírósági meghallgatása és tárgyalása után a kalocsai Népbíróság 1947 októberében meghozott ítélete alapján Rajz Endrét 13 évi kényszermunkára, és Ambrus Istvánt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, mert bizonyítottnak találta, hogy Rajz Endre és Ambrus István segítségére voltak a németeknek az üldözésben, és részt vettek a szerencsétlen áldozatok kifosztásában is. A büntetőper másik négy vádlottját a terhűkre rótt bűncselekmények vádja alól a bíróság felmentette. 1947 májusában a budapesti bíróság ítéletet hozott az orgoványi-perben, amelynek halasi vonatkozásai is voltak. A nyilaskereszt mozgalom fasiszta ideológiákat valló tagjai közül Héjjas István rettegett társai, Tassi Gergely és Francia Kiss Mihály, az Ébredő Magyarok Egyesülete helyi szervezetének képviselői segítségével a 40-es évek elején nemcsak Halason, de az ország egész területén zsidókat, és demokratikus gondolkodású munkásparaszt emberek ezreit gyilkolták meg. Tassi és társai uszító hangú, antiszemita plakátokat ragasztottak ki a város minden területén. Präger Sándor halasi kereskedő, aki az izraelita hitközség tagja volt, „a városháza sarkára kiragasztottförmedvényekből egynéhányat letépett. Tassiék ezt észrevették, majd Präger Sándor lakásában tartott házkutatás után a vásártéren lévő katonai barakktáborba kísérték, ahol egy Partetics nevű tiszthelyettes az összes értéktárgyát elvette. Präger Sándort Tassi jelenlétében több órán át ütötték-verték válogatott kínzások közepette, és a verést csak arra az időre hagyták abba, amíg a padlásra felvezetve megmutatták neki azt a bitófát, amelyre akasztani fogják. Amikor a kínzásokat megelégelték, Prágert egy cellába zárták, ahol a megkínzott ember önkívületi állapotban a földre hanyatlott. ” Präger Sándort a családja közbenjárásával az akkori városparancsnok írásos felszólítása alapján szabadon engedték. Az életben maradás esélyét viszont Schwarcz Sándor hitközségi tagnak Tassi banditái, Szabó Károly halasi szikvízgyáros közreműködésével már nem hagyták meg. Egy éjszaka betörtek a lakásába, majd revolverrel megfenyegették, pénzt és ékszereket követelve tőle. Schwarcz Sándor szegény ember lévén nem tudott adni a banditáknak semmit, ezért elhurcolták a lakásából. „Másnap reggel a tanyáról a városba siető parasztok találták meg holtan a Mélykúti út mentén lévő nádasok egyikében. A holttesten borzalmas sérülések voltak, és körmeit is egytől-egyig letépték. ” A pesti bíróság az ország egész területén végrehajtott brutális gyilkosságok vádjával Héjjas Ivánt és Francia Kiss Mihályt kötél általi halálra, Tassi Gergelyt 15 évi fegyházra, és Szabó Károlyt 5 évi fegyházra és politikai jogainak 10 évi felfüggesztésére ítélte. Az orgoványi-per további részleteiről a Hírek című újság 1947. április 19-ei számában olvashatunk. 1949 „Emlékezzünk és ne felejtsünk!” címmel 1949. március 30-án a Hírek hasábjain olvashattuk, hogy 250 munkaszolgálatosnak és 47 halasi lakosnak, a fasizmus áldozatainak emléktábláját gyászünnepség keretében leplezték le Kiskunhalason. Az emléktábla mintegy 300 halasi polgár embertelen szenvedésének és szörnyű halálának az emlékét örökítette meg. A kőbe vésett névsor örök figyelmeztetésül szolgáljon az élőknek, hogy 'Emlékezzünk és soha ne felejtsünk!'. 129
