Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)
Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason
Hát, meg is huzza, nem lehet rá panasz, aztán nyösszent egyet bele az öreg, oszt nyújtja vissza az üveget.- Közbe meg, ihuné, egy kis harapnivaló is. Vögye ked e — és veszi is azonnal, de egybe beleharapott a sötétben. Azután, hogy harmadszor is a kezébe nyomják a borosüveget, hát kortyint is rajta akkorát, hogy majd’ az egész lelkét kiadja a literesüveg. Amely után bajuszt törül, szétsimítja a szája körül. Köszönömszépent mond. És megy tovább, ahol másutt is disznót vágtak. A „népköltők” alkotásai között is találhatunk olyan alkotásokat, melyek a népélet egy-egy komikus mozzanatát örökítik meg, vagy a népnyelv sajátos, tréfás kifejezéseivel érnek el humoros stílushatást. Gőzön István (1820-1912) régi halasi családból származott, szülei tanyai birtokán nevelkedett, iskolába csak egy télen át járt, de tehetsége és szorgalma által már ifjú korában kiemelkedett társai közül. Az 1880-as évek legelején kezdett el verseket írni, s amikor volt egy kis ideje „egy szép kis nyárerdő szélin” írogatott egy maga által eszkábált asztalnál, „legelésző birkák kolompszava mellett”.119 120 Elbeszélő költeményeinek témáit a mindennapi életből merítette, saját élményeit, a halasi népi elbeszéléseket is felhasználta, s irodalmi olvasmányai is hatással lehettek rá. Mátyás király különösen kedvelt alakja volt verses elbeszéléseinek. A nagy magyar királyról szóló népmesék és -mondák ismeretesek voltak a halasi néphagyományban is, de a korabeli népiskolai könyvekben is szerepeltek róla szóló történetek. Az általa feldolgozott elbeszélő költeményekben gyakran jelennek meg olyan vándortémák, melyek nemcsak magyar, hanem nemzetközileg is ismert „világjáró anekdoták” (Mátyás király ügyessége, Az igazság győzelme, Prücsök Miska).™ A Prücsök Miska című elbeszélő költeménye népi életkép, mely tréfás fordulatokban is bővelkedik: a kilátástalan helyzetben lévő főhős ügyessége, fúrfangja, csalafintasága révén rászedi a zsarnok földesurat - Lúdas Matyi figuráját juttatja eszünkbe.12 Az egy hosszú pletyka című életképében jó humorérzékről és életbölcsességről tesz tanúságot. Az elbeszélő költemény igen rossz színben tünteti fel a pletykálkodó fehémépet. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című költeményéhez hasonlóan a nőalakok megrajzolásakor ő is a parasztrokokó ábrázoló eszközeit alkalmazza, amikor a nők kedvezőtlen tulajdonságait állítják a középpontba. Ezt láthatjuk a szenvedélyesen pletykálkodó parasztasszonyok ábrázolása során.122 123 A falu asszonyai vízért járnak a kútra, s közben se vége, se hossza nincs a pletykálkodásnak:121 Előbb csak kettő ment vízért el a kútra, Ahol rájöttek ők jelenre és múltra, Mind a kettő értett nagyban a pletykához, Hozzá támaszkodtak ők a kútkávához... 119 JANÓ Ákos 2001. 22-23. 120 NAGY CZIROK László - JANÓ Ákos é.n. 17. 121 NAGY CZIROK László - JANÓ Ákos é.n. 23. 122 NAGY CZIROK László - JANÓ Ákos é.n. 24. 123 NAGY CZIROK László - JANÓ Ákos é.n. 114-127. 75
