Bereznai Zsuzsanna - Nagy Czirok László: A hajdani halasi nép humora - Thorma János Múzeum könyvei 33. (Kiskunhalas, 2011)

Bereznai Zsuzsanna: Népi humor Kiskunhalason

Míg a fing dúdolva járkál,

Addig az élők sorába Végy részt kivált jó borába A lelked menjen fel egy jegenyefára S ott száradjon mint a lopótök szára.

S hogyha megunván éltedet,

Itt hagyod bűzhödt testedet.

Mondasd el teli torokkal Betlehemi pásztorokkal Hozzád térek Uram immár Mint egy megvéndedett szamár.

Halason a XIX -XX. század fordulóján még elvétve szokás volt az, hogy a gyermekek is látogatást tettek a névnapos házaknál. „A gyermeksereg ilyenkor várta a garasokat, ezüst hatosokat vagy húszasokat, amit meg is kaptak, mert pénzajándék nélkül nem illett a gyermekeket elbocsátani.” A gyermekek köszöntő versei ilyenek voltak:206 207

Paradicsom kertben virágzott már egy fa,

Annak egyik ágán nőtt egy arany alma,

Melynek leszedője István volt valaha,

E földön élőknek kegyes pártfogója.

Angyali trombiták, vígan harsogjatok,

E köszöntésemre örömet mondjatok,

Ahány csillag ragyog a kerek égen,

Annyi áldás szálljon az Istvánok fejére!

Elmondtam a rigmusom,

Aggyák mög a hatosom!

Ha egy garast kapok, el sem fogom fogni,

Ha egy hatost kapok, mög fogom köszönni.

A téli időszakban a disznótorok is jó alkalmat adtak a vidám szórakozásra: az összegyűlt rokonság, szomszédság a munka közben és különösen annak végeztével szívesen tréfálkozott, ugratták egymást, s a vacsora során jó kedvvel meséltek, nótáztak, maskarákba bújva nevettették közönségüket.

1864-ben Gyenizse Sándor házánál disznóölő Tamás napján tartották a disznótort. Az első hajnali segítség megérkezésekor így köszöntötték a gazdát és a gazdasszonyt:- Adjon a mennybéli fölséges Isten több disznótoros jóröggelt édösapáméknak mög édösmindnyájunknak!Jl7

A kedélyes hangulatot a „kisüstön főtt, madzagon kétszer leeresztett, valódi, jó törkölypálinka” biztosította a napi munka folyamán.

206 NAGY CZIROK László 2002. 222-223.

207 NAGY CZIROK László 2002. 228.

117