Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Gszelmann Ádám: A tajói iskola múltja és jelene
22. Horgászás, 1963. május 1. távolságra működtek iskolák. Ez az állapot az 1950-es évekig fennmaradt. Idejártak a gyermekek Tajó egész területéről, Zsana külterületének úgynevezett külsőzsanai részéről. Harka pusztáról is jártak ide tankötelesek. A tanulók közel fele a sűrütajói dűlőn vagy annak közelében lakott. A szomszédos, de Kiskunmajsához tartozó Agasegyháza területéről, a Tajó és Kiskunmajsa közötti dűlőről is sokan jártak ide. 1952-ben önálló községgé vált Zsana és Harkakötöny. Ezt követően módosult a Tajó és Zsana közötti határ. Az Ujtajó területén lakókat már nem zsanai polgárokként tartották nyilván. Lényegében emiatt csökkent a zsanai gyermekek száma, noha lakóhelyet nem változtattak. Több család az iskola jó híre, a kiemelkedően jó munkát végző pedagógusok, a jó iskolai légkör miatt íratta ide gyermekét. A mintegy 30 tanévre kiterjedő kimutatás a tanulók lakóhely szerinti megoszlását mutatja be. A beiskolázási körzet 189lés 1927 között lényegében nem változott. 4. táblázat. A tanulók lakóhelyük szerint, 1927 - 197(f5 Lakóhely 1927/28 1937/38 1943/44 1952/53 1954/55 1958/59 1962/63 1969/70 Tajó 55 64 81 94 84 83 83 56 Zsana külterület 16 25 27 22 21 17 11 4 Harkakötöny külterület 3 8 Kiskunmajsa Ágasegyháza 9 9 17 23 23 14 2 2 Felsőszállás 1 1 1 Bodoglár 2 Összesen 81 101 125 141 129 114 105 62 58
