Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Kovács Károly-Kovács Károlyné: Tajói életképek
végleg át nem alakították. Utólag is köszönjük a család áldozatvállalását. A tanyai iskoláknál a filmvetítések, TIT előadások a tajói villanyhálózat kiépítéséig virágzottak. 1969-ben kigyulladt a villany Tajón az iskolában, a lakásokban. Az iskola TV-t kapott, amely igen sok érdeklődőt csábított az iskolapadokba, a művelődés, a tanulás, a szórakozás modem eszközének, formájának igénybevételére. Egy-egy sorozat megtekintése baráti közösségeket alakított ki. Alig telt el néhány év és már a tanyákban is otthonra lelt a televízió és a kényelmes fotelokban megpihenve szívta magába a tudományt, a kultúrát a mezőgazdaságban szorgoskodó tajói lakosság. A szobor története 1938-ban a tajói emberek akarata találkozott az akkori Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium szándékával, mely szerint az iskolák impozáns helyén emlékmű készüljön az első világháborúban elesett hősök emlékére. Az emlékművet Kuzsel Károly kőfaragó mester készítette el, melynek két oldalán, fekete márványtáblán arany betűkkel véste fel a hősi halottak nevét: Ambrus József, Babenyecz János, Babenyecz Lajos, Börcsök István, Csontos Sándor, Csuka András, Csuka János, Garas Jenő, Gazdag Imre, Illés János, Kálmán István, Kálmán János, Kovács M. János, Menyhárt József, Nyerges József, Nyerges Mihály, Ónozó János, Szalai Lajos, Szanyi Mátyás, Vájná Mihály, Varga Péter, Vince Sándor. Az emlékmű déli oldalán a következő felirat szerepelt: „Készült a Felvidék visszacsatolásának évében”. Alatta kettős kereszt volt. A tetején stilizált madáralak díszelgett. Kovács M. Etelka néni emlékei szerint 1938-ban, az első világháborúban elhunyt tajói hősök tiszteletére készült emlékmű felavatása igen jelentős eseménynek számított. A nem mindennapi rendezvényen, ami 10 órakor kezdődött, többszáz fős tömeg gyűlt össze. Megjelent gróf Teleki Mihály földművelési miniszter is Halas város vezető személyiségeinek kíséretében, akit az akkor nyolc éves Krammer Kálmán egy csokor virággal és szavalattal köszöntött. A szobrot Baranyi László esperes szentelte fel. A kiemelkedő ünnepségen szerepelt még az iskolai énekkar, valamint Kovács M. Lajos egy szavalattal. A Szegedről érkezett katonazenekar hangulatos térzenével emelte a műsor színvonalát. A szoboravatás után bankettet rendeztek. Az ínycsiklandó marha- és birkapörköltet az iskola udvarán felvert jókora sátorban tálalták fel, amit egy majsai kocsmárostól béreltek. Hozzá a tajói gazdák saját termesztésű boraikat tették az asztalra. Még egy fagylaltos kocsi is kikerekezett a városból. A felszolgálást Toncsi néni főzőtanfolyamot végzett ismétlés lányai végezték elegáns, egyforma fehér ruhában. Az ebédhez, majd az azt követő tánchoz a talpalávalót Kovács M.Károly és zenekara szolgáltatta. A szobor történelmünk viharos fél évszázada alatt többször is átalakult. A 20. század ötvenes éveiben eltűnt róla a felirat, és a kettős keresztből szimpla kereszt lett. A népköz- társaság gondolatával nem fért össze a monarchia jelképe. A turul madár is rejtőzködő életmódot választott Pali bácsi segítségével. Az eltelt fél évszázad időjárási viszontagságainak a mészkőtömb sem tudott ellenállni. A mállási folyamatok megállítása érdekében a 2007-ben megrendezett iskolatalálkozó öregdiákjainak adományaiból mozaiklapos borítással felújítást nyert az emlékmű. A turul madárból a mesterek szándékának megfelelően sértetlenül távoztak albérleti lakásukat felmondva a denevérek. Ezzel egyidőben az emlékműre felkerültek a második világháború tajói hősi halottainak nevei is: Csendes Pál, Csík Lajos, Fekete P. Móric, Rácz József, Rávai Sándor, Tegzes Balázs. A második iskolatalálkozón 2008. szeptember 20-án Fülöp Ernő atya újraszentelte az emlékművet. 163
