Gszelmann Ádám: Sűrűtajó iskolája - Thorma János Múzeum könyvei 32. (Kiskunhalas, 2001)
Kovács Károly-Kovács Károlyné: Tajói életképek
61. Vince Sándor és társai a Kocsmáros című darabban, 1935. február 17. mü több felvonásos színdarabot, amelyben Kálmán József címszereplő egy pérőre, vagyis üllőre téve foltozott egy rossz bográcsot, amelyről a kalapálás során hullott a rozsda. Csendes Kálmán gyönyörű énekhangja töltötte be a termet, amint az Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma című dalt dalolta szerenádként a szerelmének, a Balog Erzsébet által alakított cigánylánynak. Csakhogy rajta kívül másik kérője is akadt a lánynak Váradi Sándor személyében. Kálmán Imréné Gajdacsi Erzsébettel és Horváth Jusztikával együtt vízhordó lány volt. A siker természetesen itt sem maradt el. Többször is el kellett játszaniuk, mert egyszerre nem fért be a közönség. Katica néni öreg cigányasszonyt játszott ebben a darabban. Este későig, sokszor éjfélig vagy egy óráig is próbáltak, utána Krammer Józseffel, az unokatestvérével mentek haza a sötét éjszakában. Egyszer előfordult, hogy a csatorna tájékán haladva Gajdacsiék nádasából zajt hallottak. Bizony megijedtek, mert abban az időben az a hír járta, hogy farkasok jöttek le a hegyekből az Alföldre. Igyekeztek elhagyni a helyet. Másnap kiderült, hogy egy részeg ember eltévedt, s az csörtetett a nádasban. Minden rendezvény megtartásához rendőrségi engedélyt kellett kérni. Kálmán Józsefnétől tudjuk, hogy a Bor című három felvonásos darabbal már teljesen elkészültek, amikor kiderült, hogy nem adhatják elő, mert feltehetőleg politikai okok miatt, nem kaptak rá engedélyt. Toncsi néni a színjátszásba gyerekeken és az ifjúságon kívül, ha tehette, a felnőttek egy részét is bevonta. Élvezettel hallgattuk Kovács Dezső történetét arról, amikor Halápi néven egy féltékeny férjet játszott. Irénke, a húga volt a felesége, a tőle negyed évszázaddal idősebb Elekes Illés bácsi meg a vélt csábító. Addig szekálta a feleségét, míg kapott tőle egy jól megérdemelt pofont. A végén a veszekedős, nagyszájú férj szívettépő zokogásban tört ki. Olyan sikert arattak, hogy Újtajóra is elmentek vendégszerepelni, ahol az előadást bál is követte, miután kimosakodtak az arcfestés nyomaiból és levetették a jelmezüket. Toncsi néni megdicsérte Dezső szereplését, és megjegyezte, hogy elmehetne színésznek. Dezső elmesélte ezt otthon édesapjának is, de ő a színészi mesterséget kb. annyira becsülhette, mint az öreg Petrovics. Nem azt mondta éppen fiának, hogy: ”Sze139