Vorák József: Halasi móringlevelek - Thorma János Múzeum könyvei 31. (Kiskunhalas, 2009)

A házassági szerződések írói, tanúi

és a 46 éves ’szabad’ Vajdlel Mária menyasszony anyakönyvi bejegyzéséből hiányoznak a násznagyok megnevezései. A házassági anyakönyvi bejegyzésnél a házasságkötést is ta­núskodásukkal hitelesítő násznagyok jelenléte elengedhetetlen volt. Tudjuk, hogy a ház- tüznéző, a leánykérés, az eljegyzés, a móringon való alkudozás, a menyasszony kikérés és kiadás, az esküvő a lakodalom alkalmával milyen sokrétű. S vidékenként milyen változa­tos lehetett a násznagyok szerepe. Papp László tudósít arról, hogy Halason a XVIII. szá­zadban, a XIX. század első évtizedeiig a násznagyok a magistratus előtt felelősek voltak még az összeházasulandók személyéért is. „...a jelen való dolgokban említett Násznagy­ok, kiváltképpen Gy. János már ennek előtte többször is meg volt intve, hogy a Házasság dolgában akar ki mellett is addig ne indullyon, míg a Házasuló Személlyeknek eredetirül, maga viseletirül, összvekelésben való szabadságukról elegendő testimonialissal a N. Ha­lasi Mgtus nem informáltatik, még is... bátorkodott önnön akarattyábul maga vallása szerént is a Házasuló személy mellett felkelni és törvénytelenül őket kézbe adással összve adni...” Miért is az 1757. esztendőben Gy. János és az ugyancsak rendetlen leány részéről násznagy Ö. N. Mihály a templom előtt álló pelengérben megcsapattatott.64 Ugyancsak Papp Lászótól tudjuk, hogy Halason „a kézfogásnak, eljegyzésnek hajdan valósággal ér- vényi kelléke volt a két násznagynak jelenléte.”6' Ugyanitt a templomi esküvőt megelőző kikérést leírva, ismerteti a ’kikérő’ és a ’kiadó’ násznagyok szerepét is.66 Papp László sze­rint az 1940-es évekre a násznagyok személye alig tartott meg valamit hajdani jelentősé­géből. „A násznagyok szereplése manapság, azonkívül, hogy ők töltik be az esketési tanuk tisztét, különösebb jelentőség nélkül való, inkább csak megtiszteltetés a felkért személyek irányában, s a lakodalomnak külsőségeit kívánják ezzel is emelni.”67 Nagy Czirok László szerint „Gyakori eset volt, hogy a vőlegényjelölt a menyasszonyjelöltet még hírből sem, vagy csak látásból ismerte. Ugyanígy a szülők is.” Ilyen esetben valamelyik ismertebb násznagyoskodó emberhez fordultak. Ilyen ’főkapi’ násznagy volt Halason az 1870-es években Szűr József, akit ha e végből házhoz hívtak, ezt a tisztséget a szokásos 5-10 Ft násznagyi tiszteletdíj mellett el is fogadta.6* Majd ismét a ’főkapi’ násznagyokról szólva: „Igen jeles és násznagyoskodó ember volt Halason az 1860-1870-es években Bodicsi Im­re”, ki szintén az akkor itt szokványos 10 forint díjazásért vállalta a násznagykodást.69 Mind Papp László, mind Nagy Czirok László házasodási adatközlései kimondottan a református törzslakosságra vonatkoztak. A korszakunkból származó, a katolikus lakos­ságra vonatkozó adatforrásaink házasságleveleinken kívül nincsenek. így csak valószínű­síthetjük, hogy a XVI1I-XIX. század fordulóján a protestáns törzslakossághoz idomulni kívánó halasi katolikusok házasodási szokásai általában követhették a reformátusokét. E mellett szól az is, hogy bár korszakunk első felében Halason még igen erős volt a protes­táns-katolikus ellentét, katolikus házasulandóink szívesen választottak maguknak tekinté­lyesebb református násznagyot. A Nagy Czirok László említette Bodicsi Imre református szélmolnár 1856-ban a 24 éves katolikus Csesznok Mihálynak nemcsak házasságlevél írója, de anyakönyvi bejegyzés szerint násznagya is volt. Eltekintve azoktól az esetektől, amikor a házasságkötők vegyes vallásúak, a másvallású házasulandó fél násznagya ebből adódóan többnyire szintén más vallású, jó néhány katolikus házasulandó mellett találunk református násznagyot, vagy az anyakönyvbe bejegyzett katolikus násznagy helyett a há­zassági szerződésben már református násznagy szerepel akár mint tanú ’bizonyság’, akár mint a házasulandó násznagya. A katolikus házasulandók mellett szereplő református násznagyokkal korszakunk elején sűrűbben, majd ritkábban találkozunk. Az 1814-ben íródott, legelső házasságlevelünk násznagya a vőlegény részéről ifjú Pé­ter Ferenc is református volt (1. HSz). 1823-ban hivatala szerint tanácsbeli, s a város első aljegyzője. Ugyanez az ifjú Péter Ferenc öt évvel később, 1819-ben Pintér János 26 éves katolikus vőlegénynek is násznagya volt (5. HSz). Házasságleveleinkben katolikus háza­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom