Vorák József: Halasi móringlevelek - Thorma János Múzeum könyvei 31. (Kiskunhalas, 2009)
A házasság szentsége, a kötés ereje
kezéseknek is, de jócskán akadnak közöttük olyanok is, amelyeket az országos törvénytár mellőzésével, vagy éppenséggel azok ellenére kötötték. A szerződések fenti 'örökös’, ’megmásíthatatlan’ kitételei egyenként, de akár együttesen is, bármelyik egykorú polgári szerződésben is előfordulhattak volna. A szerződések lényegbeli különbségét minden más hasonló egyezséggel szemben az egyház halálig felbonthatatlan volta jelentette. Azok számára, akik ezeket a szerződéseket megkötötték, s azok számára is, „kiknek most, avagy a jövőben” tartalmukat tudomásukra adták, a szerződésben foglaltak örökös és változtathatatlan érvényűek voltak. A siklósi református házassági szerződések egy csoportjánál is még a házassági szentség mivoltának hangsúlyozását megtaláljuk. Az egyezségek tiszteletben tartását éppen úgy a házassági eskü biztosíthatta, mint a halasi katolikusoknál. A protestáns házasság azonban bizonyos esetekben felbontható volt. Felbontására mindennapi példák szolgáltak. A katolikusok házasságának felbontása olyan hosszadalmas és kínos egyházi pereskedéssel járt, amely gyakorlatilag nemcsak a közrendűek, de a főrangú házasfelek esetében is szinte lehetetlenné tette a válást. A katolikusoknál a házasság bizonyított elviselhetet- lensége legfeljebb 'ágytól és asztaltól’ való elkülönülésre, vagy éppen az egyházi per eredményeként elrendelt ’különélésre’ vezethetett. Hogy korszakunk kezdetén a plébánosok az egyházi hierarchia helyi képviselőiként a házassági ügyekben szinte teljhatalommal rendelkeztek, arra a halasi Lipkai Antal és nemes Pokornik Rozália házassági pere, s az abban hozott ítélet szolgálhat példaként. Cseh András félegyházi viceesperes 1816-ban Fröelich Mihály halasi plébánoshoz írott leveléből értesülhetünk a viszálykodó házasfelek közötti tűrhetetlen állapotokról. Cseh viceesperes utasította a halasi plébánost, próbálja jó útra terelni a gonosz Lipkait. „De hogyha ezt tenni nem akarja.. .tudja meg azt is, hogy az ily pörbéli költségek terhét neki kell viselni, e mellett hitvesének az móringolt Summa ki adni és esztendőbeli tartásáról gondoskodni kell.” Az évekig tartó huzavona 1818-ban egy Félegyházán kötött reverzá- lissal ért véget, amelyben a marakodó házastársak belátva ,,a’ Váczi Méltóságos Püspöki Szent Szék törvényes intézkedésének és ...kegyes intézetének (intésének) következtében a’ viszálkodó életből származó következtetéseket ’s a pömek is kétséges kimenetelét”, megfogadják egymásnak a békességet és kölcsönös megjavulást. A férfi és a nő viszonos fogadkozása formailag hasonlóságot mutat házassági szereződéseink fogadalmaival. Számunkra különösen figyelemre méltó az elsődlegesen elmarasztalt férjnek az a kijelentése, miszerint „Azon esetre pedig, hogy ha ...ezen fogadalmamat és ígéretemet meg szegném,... szabadságot adok nevezett feleségemnek, ugyan, hogy minek utána a’ történt újabb eset a feő Tisztelendő Prépost V esperes, és a Ftdő Tisztelendő Halasi Plébános Urak által megvizsgáltatott, engemet minden vagyonával együtt elhagyhasson.” Lipkai a reverzális szerint hatalmat ad továbbá a váci Szent Széknek, hogy a halasi plébános és a félegyházi viceesperes esetleg őt elmarasztaló jövőbeni jelentése alapján „minden rendes költséges és további törvénykezés, sőt minden törvényes megvizsgáltatás és hitelesítés nélkül, csupán feleségének jogos panaszára ne csak örökre elválaszthassa (csak különélésre) „hanem az írott Jegyruháknak vagy móringnak ki adására is nem várván a Törvénynek esetit szoros ítélet alatt” köteleztessen. Az elmarasztalt, ’békés együttélésre’ ítélt férj tehát arra kötelezte magát, hogy felesége egyetlen jövőbeni panaszos szavára minden egyházi, de törvényes világi védelemnek, perlekedésnek még a lehetőségéről is lemondva szolgáltat teljes vagyoni elégtételt. Ami a perlekedés kizárását illeti, arra a legszélsőségesebb példát Halason egy, a tanács hivatalos személyei előtt megírt, s általuk hitelesített végrendelkezésben találjuk. A végrendelkező pedig nem kisebb személy, mint a református hitről katolikussá lett Herpay Mihály kiskun kapitány. Testámentumának záradékában így rendelkezik: „Ha pedig vala41
