Vorák József: Halasi móringlevelek - Thorma János Múzeum könyvei 31. (Kiskunhalas, 2009)

Szerződő házasulandók

hivatkozással teszi: „Édes Szülőim s’ testvéreim köz egyezésével azt ajánlom...” (55. HSz). 1866-ban Weis Károly 30 éves iparos és menyasszonya, az ugyancsak iparos családból való 23 éves Hoffer Terézia itt az időben páratlanul egyedülálló, kölcsönös rendelkezéseket tettek. Mindenüket lekötötték egymásnak, s kijelentették, hogy ezt a hagyatkozásukat akkor is állják, ha bármelyik fél halála esetén az özvegy ismét megházasodna. Az elhatározáshoz a szülők is beleegyezésüket adták (128. HSz). Kiss József és Gyenizse Mária egyezségkötése alkalmával a vőlegény 200 forintos móring felajánlást tett: „...ezt pedig szinte Atyám és édes anyám bele egyezésével...” A szerződést a menyasszony apja is aláírta, ám az anyakönyvben nem tudtunk a házasság bejegyzésére találni. Valószínű, hogy mint jó néhány egyéb esetben, a házasságot a már megkötött, s a plébániára eljuttatott egyezség ellenére se kötötték meg (180. HSz). Ki tudná ma már kideríteni, hogy a házasságot kik, milyen indokból akadályozták meg. Nem valószínű, hogy a házassági egyezséget megkötő felek egyike hirtelen, váratlanul meghalt. Ez esetben ennek nyoma a halálozási anyakönyvben sincs. Az is előfordulhatott, hogy a házassági szerződést itt kötötték, de az esküvőt nem itt tartották.

A szülők, testvérek, atyafiak beleszólását, akaratát érvényre juttató, s ezt világosan tükröző szerződések mellett többségben vannak azok, amelyek az egyezségkötők saját elhatározását, önszántát hangsúlyozzák, s még feltételezését is elhárítják annak, hogy bárki is befolyást gyakorolt volna rájuk.

Ott, ahol az özvegy házasulandóknak már felnőtt gyermekeik voltak, természetesen azok beleszólásával is számolni kellett. Jó néhány esetben történik is erre utalás. Egy esetben a gyermek hozzájárulását külön, kifejezetten beleegyezésként, hozzájárulásként vezették rá az okmányra. Az 50 éves Balázs Terézia „néhai Jánosi Venczel hátra hagyott özvegye” 1853. május 13-án kötött házasságot a 25 éves református Szentgyörgyi Sándor mesterlegénnyel. A házasság előtt megkötött szerződésre 1853. december 15-én vezették rá a nagykorú fiának megnyugvását és beleegyezését.

A szerződéskötő házasulandók 10 %-a, 18 pár, vegyes házasságot kötött. 11 esetben katolikus férfi vett el református vagy evangélikus vallású nőt, 7 esetben katolikus nő ment férjhez más vallású, református vagy evangélikus férfihez. A vegyes házasságok között 7 legény-hajadon, özvegy férfi-hajadon, illetve özvegy férfi-özvegy nő, 3 esetben legény, illetve özvegy férfi-megesett nő házasodását mutatják a szerződések. Legtöbb vegyes házasságot idősebb özvegy férfiak és özvegy nők kötöttek. Valamennyijük a módosabb családok közé tartoztak. Érdekes, hogy a vegyes házasságok szerződései egyes időszakokban hullámszerű változásokat mutatnak. Az eléggé elkülönítetten, szórványként megjelenő vegyes házasságú szerződések időnként csoportokat alkotnak (67., 68. - 1850; 75., 77. - 1853; 86., 87., 88. - 1855; 142,. 144., 145. - 1871-72; 153., 154., 155. - 1874-76. HSz). Ennek okát nem ismerjük.

Szerződő házasulandóink között kevés az idegen. Két idegenből jött vőlegény egyike jankováci (jánoshalmi) (45. HSz), a másik vadkerti (soltvadkerti) (134. HSz). Az egyetlen Halasra hozott menyasszony, a mélykúti Paska Katalin, a 20 éves református halasi Borbás Imre ’béres’-sel házasodott össze, s itt kötött házassági szerződést. 1840 augusztusában a 47 éves, nagytapolcsányi születésű, bajai lakos Zhorela Vendel özvegyember a Tótmegyeren született, szintén bajai lakos Zeman Rozáliával, Lefler János ügyvéd özvegyével kötött házasságot és házassági egyezséget (34. HSz). Ez év novemberében a mélykúti születésű 48 éves, szintén bajai lakos özvegy Drégeli Mihállyal kötött házasságot és házassági szerződést a jankováci születésű bajai lakos Kosótzki Rozáliával (35. HSz). Az anyakönyvi bejegyzések e két házasság esetében jelzik a születési és illetőségi helyet. Kosótzki Rozáliáról csak annyit tudunk, hogy korábbi férje, Elő János családja élt Halason. A Halason kötött házassági szerződést mindkét pár részére nehezítette, hogy a házas31