Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Ádám András: A kiskunhalasi temetkezési egyletek története
120 Ádám András Kezdetben sikeres a működésük, ami bizonyára annak is köszönhető, hogy a szervezésben, megalakításban, valamint az egylet vezetésében, köztiszteletben álló közéleti személyiségek, megbecsült családok tagjai vállaltak szerepet. A szabadságharc háborús viszonyai következtében jelentkező gazdasági bajok, pénzválságok a tagok elszegényedését hozták. Rohamosan csökkent a fizető tagok száma, ami lehetetlenné tette a szabályzatokban előírt temetési segélyek fizetését. Egyre kevesebbet tudtak fizetni, ami már nem fedezte a legegyszerűbb temetés költségeit sem. Megrendült a bizalom, és ezáltal tovább csökkent a tagok száma. A bajokat betetőzte, hogy a szabadságharc leverése után a Kos- suth-bankókat be kellet szolgáltatni. Az egyesületek pénztára kiürült, teljesen fizetésképtelenné lettek. 1850-től már csak formálisan léteztek, ténylegesen egyik sem tudott működni. Az ügy hűséges elkötelezettjei próbálták ugyanújjászervezni a két egyletet, de sikertelenül. Végül 1875-ben a belügyminiszter hivatalosan is megszűntnek nyilvánítja mindkét egyesületet. Irodalom BAGI Gábor 2001. Kiskunhalas társadalma Redempciótól a forradalomig, In: Ö. KovácsJózsef- Szakái Aurél (szerk.) Kiskunhalas története 2. 355-388. BANKINE HORVÁTH Erzsébet 2001. Kiskunhalas mezőváros önkormányzata a redempciótól az 1848-as törvényekig In: Ö. KovácsJózsef- Szakái Aurél (szerk.) Kiskunhalas története 2. 9-52. LEHÓCZKY György 2002. Kiskunhalas polgármesterei és tanácselnökei. Vári Szabó István. In: Szakái Aurél (szerk.) Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezeredfordulós Kiskunhalasról, 39-80. NAGY SZEDER István 1926. Adatok Kiskun-Halas Város történetéhez III. Kiskunhalas T. MOLNÁR Gizella 2005. Egyesületek Kiskunhalason a polgári korban In: Ö. KovácsJózsef- Szakái Aurél (szerk.) Kiskunhalas története 3. 349-400. PAJKOSSY Gábor 1993 Egyesületek a reformkori Magyarországon. História 1993/2. PÉTERNÉ FEHÉR Mária - MIKOLAJCSIK Lászlóné 2003. Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét SZAKÁL Aurél - GYARMATI Andrea (összeállítók) 2002. Kiskunhalasi életrajzi lexikon In: Szakái Aurél (szerk.) Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezeredfordulós Kiskunhalasról. 149-252. Jegyzetek 1 Pajkossy Gábor: Egyesületek a reformkori Magyarországon 1993/2. 6-7. 2 A temetkezési egyletek története az ókorig nyúlik vissza. A római birodalom területén működő „Collégia Tenuiórum”-ok (Gyengék Testületéi) a legszegényebbeknek, főként rabszolgáknak adták meg a méltó végtisztesség lehetőségét. A középkor folyamán a céhek keretei között élt tovább az eszméje (Társláda). 3 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, (Továbbiakban BKMÖL.) Kiskunhalas: X-225 sz. Az iratokat Cseri Gábor levéltáros rendezte. Jegyzéke, összefoglaló tanulmánnyal, megtalálható Pétemé Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: 2003. 151-153. 4 T Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korban c. tanulmányában említést tesz egy 1875-ben alakult temetési egyletről. A megjelölt forrás (Magyar Országos Levéltár K 150-1875-III-4-29093 418 cs.), azonban ezen két egyesület megszűnésével foglalkozó iratanyag. Kiskunhalas története 3. 2005. 360. 5 BKMÖL., Kiskunhalas, V-201/a. Tanácsülések jegyzőkönyvei 40. kötet 506. p. 6 BKMÖL, Kiskunhalas, V-201/a. Tanácsülések jegyzőkönyvei 40. kötet 547. p. 7 BKMÖL, Kiskunhalas, X-225. 2. sz. dob. 1. sz. könyv 8 BKMÖL, Kiskunhalas, X-225. lsz. dob. 1, 4., 2 sz. dob. 1. sz. 9 BKMÖL, Kiskunhalas, X-225. 1. sz. dob. 1. sz. könyv 10 BKMÖL, Kiskunhalas, X-225. 1. sz. dob. 4. sz. könyv 11 BKMÖL, Kiskunhalas, X-225. 1. sz. dob. 1. sz. könyv 12 Pénzről, forintról krajcárokról sok szó esik majd, ezért megjegyzem, hogy általánosan a váltóforintot használták, amelyben 60 krajcár volt. Ritkábban fordult elő a pengőforint (ez 2,5 váltóforinttal volt egyenértékű), ezt külön jelzem.
