Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Kozicz János: Halasiak a magyar huszárezredekben (1792–1815). A francia és napóleoni háborúk időszaka
HALASI MUZEUM 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára 63 Halasiak a magyar huszárezredekben (1792-1815) A francia és napóleoni háborúk időszaka Kozicz János Rajta pajtás, nagy a ’ hajtás, indúlj a' Frantziának, Itt is ember, itt, is fegyver, kell a Hazának, Tölts puskát, kardot köszörűly, Illy jó szerencsédnek örűly Magyar a ’ nemed. Tudod ember kell a ’ gátra, Kán fi nem maradsz hát hátra, Éljen érdemed... (Kiskunsági rigmus, 1795) * Európában 1792 tavaszától minden korábbinál véresebb és hosszabb ideig tartó háborús időszak vette kezdetét: a forradalmi Franciaország, majd a Napóleon elleni küzdelmek korszakai. Magyarország - a Flabsburg Birodalom részeként - erőforrásait 23 éven át ennek a háborúnak az oltárán áldozta fel. A magyar nemesség töretlen dinasztiahűsége a jászkunoknál még egyértelműbben megmutatkozott. A közösség 1745-ös redemptiója óta, kollektív nemesi jogállása birtokában, minden hadi konfliktus idején fegyverrel szolgálta az uralkodóját. A Habs- burg-család iránti lojalitásukat erősítette, hogy 1790 óta mindig egy Habsburg főherceg volt az ország nádora, és egyben a jászkunok főbírája. (Sem Davout marsall 1805-ös, sem Napóleon császár 1809-es, a Habsburgoktól való elszakadásra buzdító kiáltványa nem ért célt a Jászkunságban.) A jászkunok a honvédelmi jellegű országos nemesi felkelésektől eltérően, privilégiumlevelük alapján, támadó háborúk idején is hadra foghatók és külföldön is bevethetők voltak E súlyos tehertétel mellett az állandó hadsereg, a reguláris hadszervezet térhódítása szükségessé tette, hogy a Jászkun Kerület ne csak saját irreguláris alakulatait, de a sorezredeket is újoncokkal lássa el. A levéltári adatok tanúsága szerint a kiskunsági városokra és helységekre nem lakossági létszámuk, hanem a „ redemptiós summájuk ” alapján (az 1745. évi megváltáshoz való hozzájárulásuk arányában) írták elő a szükséges újonclétszámot. A városi tanács a megállapított keretet pedig önkéntesek verbuválásával vagy az összeírtak sorshúzásával töltötte ki. Ez utóbbira Halason nem volt példa. Az alábbiakban egy alsó kiskunsági mezővárosnak, Kiskunhalasnak a katonaállítási gyakorlatával és újoncaival ismerkedhetünk meg a francia háborúk korából. (A közölt nevek nincsenek betűrendben. Tükrözik azt a sorrendet, ahogyan a verbunk során a legények a toborzó tiszteknél feliratkoztak. A névsorokat és a hozzájuk kapcsolódó adatokat a korabeli helyesírás szerint közöltük.) Az első koalíciós háborúban (1792-1797) Halasiak a különféle huszárezredek 1793/94-es pótlásaiban XVI. Lajos király a forradalmi francia nemzetgyűlés nyomására kénytelen volt hadat üzenni az éppen trónra lépő I. Ferenc német-római császárnak és magyar királynak. Erre Ausztria védelmi szövetséget kötött Poroszországgal. A szövetséges haderők felvonulása és kezdeti, váIllyés Bálint - Illyés Katalin: Kiskunsági hadtörténeti adalékok a napóleoni háborúk végéig. Cumania 1979. 78.
