Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Terbe Éva: A majsai oktatás kezdete
HALASI MÚZEUM 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára 55 A majsai oktatás kezdetei Terbe Éva A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Múzeum egykori irataiból Majsa legelső tanítóit szeretném a gyorsan múló idő mélyéről megidézni. Tanításunk kezdetének első erőfeszítései kincsekké nemesültek. Tisztelettel adom tovább ifj. Csábrády János és Zsidó Péter helytörténészek kézzel írott gyűjtéseiben megtalált feljegyzéseket. Egymáshoz illesztgetve, mint a szövet szálai színesítik azt a képet, melyet látnunk kell, melyet méltón kell megőriznünk. Gondolatébresztőként ható szerény mentegetőzést találtam: „Hazánkban az iskolák és a tanítás ügye sokkal lassabban haladt előre, mint a nyugati államokban, amelyek nyugodtan áldozhattak a kultúra oltárára, s élvezhették annak áldásait azalatt, amíg mi törökkel, tatárral viaskodtunk, s védtük Európa kultúráját, civilizációját a barbár veszedelemtől. A magyarság élete harcban-háborúban telt el, vajmi kevés idő, mód és alkalom juthatott tehát kulturális intézmények istápolására, fejlesztésére.”1 Ifj. Csábrády János kiszolgáltatott történelmünkre utalva gyermekeink, kultúránk jövőjéért aggódik. Valóban sorozatos harc, háború, küzdés edzette gerincünket egyenesre, sós patakok vájtak arcunkra barázdákat, de égre emelvén meggyökeresedett bennük a hit, a bizalom és a kitartás. Szent István felajánlása még ma is példaértékű, hisz áldást kaptunk kislányaink hajában virágfüzérrel, fiaink homlokán csillaggal. Gyermekjátékkal, dallal, derűvel őrzik kultúránk alapjait, a fényt, a forrást. Az ég madaraival szárnyalnak, és tanulják a ragyogást. Hazánkban - ha kevés idő, mód, alkalom juthatott is kulturális intézmények istápolására, fejlesztésére - Mátyás király és udvartartása mégis Európa reneszánsz hajtásait honosította, tanította gondozni azokat. Európában a 16. század végétől a filozófia és a természettudományok terén oly változások mentek végbe, melyek alapvetően változtatták meg az emberek világképét. A felvilágosodás mint eszmei áramlat angliai kezdetei után a 18. századi Franciaországban felerősödve áthul- lámzott Közép- és Kelet Európába, később hozzánk is megérkezett. Eredményezte a művészeti alkotások klasszicista, tiszta, világos, áttekinthető megfogalmazását, vonalvezetését, ábrázolását, az érzelmek előtérbe kerülésével a szentimentalizmust, az egészen apró részletekig kidolgozó rokokót, a természetet utánzó angolkertek és mértani alakúra igazított franciakertek divatját. A felvilágosító törekvés az értelem megvilágosítását, a gondolkodás fejlesztését célozta, ehhez legalkalmasabb eszközként a tudományokat, a pedagógiát használta. Közüggyé vált a nevelés. Filozófusok, írók, államférfiak foglalkoztak az iskoláztatás kérdésével. A felvilágosodás szerint az ember jó, vagy javítható a törvények és nevelés által. Ezt uralkodóink is igyekeztek felhasználni alattvalóik neveltetése érdekében. Európa valóban áldozhatott a kultúra oltárán. Ám ráhelyeztek olyan szellemi termékeket is, melynek füstje lefelé szállt: mikor az ész oly mértékben ítélt, elítélt, bizonyított és mindent megmagyarázott; mikor mindent csak anyagnak, matériának nevezett; mikor egyre erősebb emberi világítókkal bizonyították földi létünk mindenhatóságát; mikor kizárólagosan természeti törvényekkel megjelölt utakon közlekedhettünk, s térben - időben csak földi mértékegységekkel mérhettünk. A felvilágosodás Voltaire, Rousseau, Diderot nevével jelzett indulása később a nagy francia forradalomhoz vezetett, mivel a polgárság a feudalizmus elleni harcát politikai színtérre helyezte át. Magyarországon a feudális, röghöz kötöttséget és terheket a jászkunoknak is meg kellett tapasztalniuk. 300 éves kiváltságukat vesztették el, mikor 1702-ben I. Lipót eladta területüket. Ezzel ők is jobbágysorba süllyedtek. Féltve őrzött kiváltságaik visszaszerzéséért előbb Rákóczi zászlaja alá vonultak, s mikor „III. Károly 1731-ben kártalanítja a Német Lovagrendet, a jászkunok kezdenek reménykedni abban, hogy ügyük végleges rendezés alá kerül, (...) csak annyi-
