Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Művészet - Rád Szilvia: Thorma János müncheni évei
448 Rád Szilvia Nemes Marcell öröksége A jánoshalmi származású műgyűjtő 1930. otóber 29-én tüdőembóliában halt meg Budapesten. Végrendeletében nagylelkűen adományozta el felhalmozott vagyonát, például Tutzing városának egy értékes területet (Johanneshügel) adott, érdi birtokát végleg a magyarországi Képzőművészeti Főiskolának hagyta a Szépművészeti Múzeumnak pedig festményeket adományozott. A maradék vagyonáról úgy rendelkezett, hogy árverezzék el, és a befolyt összeg 20%-át a müncheni művészsegély egylet javára, 25%-át a magyar művészek támogatására fordítsák, míg 55%-ból egy róla elnevezett alapítványt működtessenek, amellyel magyar művészeket, írókat és újságírókat szándékozott segíteni.45 A végrendeletre viszont sötét árnyékot vetett Nemes valóságos anyagi helyzete. Halála után a német sajtó sokat foglalkozott a világhírű műgyűjtő személyével, vagyonával és mükincsgyűjteményével. Néhány újság, így a Berliner Tagesblatt még a legkényesebb témákról is beszámolt, mint Nemes gazdasági helyzete és gazdálkodása. Egy cikkben, 1931. június 31-én a műgyűjtő hatalmas adósságáról írtak, amely 1930-ra közel 5 millió birodalmi márkára nőtt. A végrendeletben megírt adományoknak csak egy része jutott el a célzottakhoz, mivel a műtárgyak árverezéséből csupán 3,5 millió márka folyt be 1931-ben, ami messze az adósságösszeg alatt volt.46 A műkincseket a nehéz gazdasági helyzet miatt csak jóval áron alul tudták eladni. Az aukció folytatását az év őszére tervezték, de erre valójában csak 1933-ban került sor, a birtokok és ingatlanok árverezésével, de ez is éppoly sikertelenül zajlott, mint az előzőek. A tutzingi kastély például csak 1936-ban kelt el nagyon olcsón, mindössze 175 000 birodalmi márkáért. Ehhez jött még 100 000 márka a kastélyban levő műtárgyakért és berendezési tárgyakért.47 Nemes ezt a kastélyt 800 000 márkáért vette és 1,5 milliót fektetett be az átalakításba. Nem csoda, ha így a kedvezményezetteknek csak egy része kapta meg a neki szánt adományt. Amit biztosan tudunk, hogy a Szépművészeti Múzeum végérvényesen megkapta a neki szánt képkollekciót, amit már régóta ott őriztek.48 Jónéhányan nagy veszteséget szenvedtek, például a Dresdner Bank és magánvállalkozók, mint Bernheimer. Ok egyáltalán nem kapták meg a hitelezett összegeket.49 Összefoglalásképpen elmondható, hogy Nemes Marcell, zavaros pénzügyi helyzete és rendezetlen adósságai ellenére, a műgyűjtés történetében nagyon komoly érdemi munkát végzett. Véget nem érő beszerző útjain újabb és újabb műkincsekkel tért haza. Rendkívüli szolgálatot tett például azzal, hogy El Greco műveinek egy részét felkutatta, összegyűjtötte és megmentette. Ugyanilyen kitartással kutatott az olasz reneszánsz mesterek müvei, a holland és flamand barokk alkotások után. Emellett szenvedélyesen gyűjtötte a francia impresszionista, posztimpresszionista alkotásokat és a modem magyar festészet legszebb darabjait is. Szinte minden művészeti ágban kiismerte magát. Igényes képzőművészeti és iparművészeti gyűjtőmunkáját világszerte elismerték. Az építészetért valamint a kert- és parktervezésért is ugyanilyen lázasan rajongott. Föllendítette az európai műkereskedelmet és művészetszereteté- vel népszerűsítette a legkülönbözőbb alkotói műfajokat. Élete során nagylelkű adományokat tett. Kecskemét városának 79 képet ajándékozott, a Szépművészeti Múzeum több mint 50 műalkotással gazdagodott általa. Utóbbiak között található Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc portréja.50 Ezt az alkotást 1925-ben Drezdából szerezte meg. El Greco Bűnbánó Madonnája a gyűjteményben szintén Nemes Marcell adománya.
