Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Néprajz - Paskuj Iván: Kiskunmajsai keresztek
HALASI MÚZEUM 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára 379 Kiskunmajsai keresztek Paskuj Iván A Magyar Néprajzi Lexikonban olvasható megfogalmazás szerint az útmenti kereszteket, szabadtéri kereszteket az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) kívül emeltek. Általában nemcsak útszéleken, hanem nevezetes vagy hangsúlyos helyeken állnak (település széle, települések határa, a mező, folyópart, dülőút kezdete, balesetek színhelye). Alkotóik lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok, fafaragó specialisták. Anyagukat tekintve ezek fa-, kő-, műkő- és vaskeresztek, vagy festett bádogból készített úgynevezett „plé Krisztusok”. A kiskunfélegyházi útmenti kereszteket leíró Fekete János véleménye alapján, ezek a keresztek, olyan szilárd és állandó jelek, amelyek a táj, a terület emberének tájékozódási eszközei, noha eredetileg elsősorban kegyeleti és vallásos szándék hozta létre őket. Az út menti keresztek többnyire jól látható helyen (út mellett, utak kereszteződésében, határdombokon, stb.) állva erőteljes, egyszerű formáikkal harmonikusan illeszkednek a környezetbe, a térben eligazítanak. Esetleg emlékeztetnek régi eseményre, vagy éppen egyéni fogadalom jelképeként hívő embereket, dolguk után sietőket intenek jámbor életre vagy csak futó áhítatra. A majsai és Kiskunmajsa környéki keresztekről több mint 30 évvel ezelőtt készítettem már fényképeket. A közelmúltban elhatároztam az összes kiskunmajsai kereszt felkutatását. 1978 körül készült egy felmérés a helyi kulturális értékekről. Pontatlanságai ellenére ez volt az egyetlen írásos támpont, hogy megtaláljam a kereszteket. A közlésre kerülő keresztek neveinél minden névváltozatot feltüntetek. Több keresztnek az állító- ja, az állítás pontos ideje sajnos ismeretlen, így a szájhagyományra, a keresztek stílusára, kivitelezésére hagyatkozva és régi térképek adatai alapján adtam meg a lehetséges időpontokat. A számozás követi a kronológiát, a legkorábbival kezdődik. A helymeghatározásnál, ahol lehetett a közúti hálózat útszámozására támaszkodtam, de a biztos tájékozódás érdekében mindenütt megadom a GPS koordinátákat is. A keresztek anyagát, formáját, feliratait és a további rendelkezésemre álló ismereteket is leírom. A bemutatásra kerülő 35 szakrális tárgy közül a 19. században 5, a 20. század első felében 23, 1957-2009 között 7 készült. Köszönet a segítőknek közreműködésükért: Tápai Józsefnek a Plébánia Hivatal irodavezetőjének, Sípos László kántornak, Csík Antal helytörténésznek, Kakuk Sándornak. Külön köszönet Csuka Tibornak a GPS mérésért és Szalai Sándor kiskunhalasi helytörténésznek a régi katonai térképekről nyert adatokért. Irodalom Fekete János 1984 Kiskunfélegyházi út menti keresztek. Ethnographia 80-106. Fodor Ferenc 2009 A csólyospálosi templom hetven éve. Szeged Varga Zsuzsa 1982 Út menti kereszt. In: Magyar Néprajzi Lexikon 5. Akadémiai Kiadó, Budapest. 435-437. dr. Vedres Ferencné 1978 Út menti keresztek, szobrok. (Kézirat) Kiskunmajsai Római Katolikus Egyház História Domus. Vegyes dokumentumok mellékletei 1977-1978.
