Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Tóth Ferenc: Emlékezés Gulyás (Pók) Józsefre
308 Tóth Ferenc gattunk, Józsi benyelt legalább két deci szatmári szilvát, hideg fröccsel kísérte. Éjfél után már nagyon emelkedett volt a hangulat, tőlünk két méterre is táncoltak. Egy fiatal, faros menyecske odaugratott Pókhoz: Jöjjön főnök úr táncolni! Nem írom le mit mondott Józsi, de elképzelhetik. Amúgy is távol állt tőle a mulatozásnak ez az ugrálós fajtája, hát még ilyenkor. Még szerencse, hogy akkora volt a zaj szint, hogy a mulatozók nem hallottak semmit belőle. Az új évezred semmi változást nem hozott Pók életébe. A csapat az NB II-ben szerepelt, a meccsek általában szombat délután voltak. Vasárnap délelőtt rendszeresen találkozgattunk vele és Harkai Petivel az Akadémia Sörözőben. Ekkor írtam meg a tudósítást a Petőfi Népének is, meg persze kielemeztük az előző nap látottakat. Feltűnt, hogy Pók mennyire ismeri az ellenfél játékosait, sőt még az edzőket és a vezetőket is. Amikor először volt Halason a BVSC, a meccs előtt egy szemüveges fiatalembert üdvözölt a büfé előtt. Később kérdezem tőle: ez ki volt?- Szemők Peti, ezer éve ott van a BVSC-nél! Csak azt nem értettem, hogy Póknak mi köze a BVSC-hez. Minden túlzás nélkül állítom, hogy hasonlóan ismerte a kecskeméti pályagondnokot és a nemesnádudvari büfést is. Ha esetleg fel akartam hívni a figyelmét egy ügyes játékosra, akit érdemes lenne leigazolni, már a felénél belevágott a mondandómba:- Tudom, hagyjál már vele, funek-fának tartozik, utálják a csapattársai. Vagy: - Tényleg ügyes, de most nősült, nem jönne az Halasra. Esetleg: - Hiába jó futballista, állandóan keveri a sz.. ,t az öltözőben. Honnan tudta mindezt? Rejtély! Az újságnak küldött írások mindig az edzői nyilatkozatokkal végződtek. Az ellenfelek trénerei szűkszavúan értékeltek. „Megérdemelten nyert a hazai csapat.”, vagy „A kiállítás eldöntötte a 3 pont sorsát.”, meg hasonlóak. Józsi nem szerette az ilyen „púderszöveget”. Kedvenc szavajárása volt, hogy „helyenként jó játékkal” továbbá szívesen alkalmazott szellemesnek ható szófordulatokat. Például a Helvécia elleni 7-1-es győzelem után: „A vendégek egy hétre jöttek Halasra.”, vagy a csapat valamelyik budapesti veresége után: „Szintezni kellene a pályákat Pesten, mert nagyon lejtenek.”. Ezek a nyilatkozatok persze nem könnyen születtek meg. Ha rögtön a mérkőzés után kértem, szinte mindig „lerázott”. Általában úgy tett, mintha nem hallotta volna, hogy szóltam hozzá. 30-40 perccel később már sikerrel próbálkoztam. Az Akadémiába már kész nyilatkozattal érkezett, amely minden esetben a realitásokat tükrözte. Azt mindig értékeltem benne, hogy először a saját csapatában kereste a hibát, csak elvétve „bírózott”. Olyan esetekben viszont igaza is volt. Arra ezért ügyelt, hogy fegyelmi ügy ne legyen a dologból. Harkai Péter és Gulyás József a szigetszentmiklósi pálya szélén 2002-ben
