Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Tóth Ferenc: Emlékezés Gulyás (Pók) Józsefre
304 Tóth Ferenc KFC csapata 1999/2000. Felső sor balról: Horkai Péter, Szénási Csaba, Lengyel Péter, Rádi Zoltán, Verba József, Kuklis Pál, Gulyás József edző. Középső sor: Szemerédi Imre, Kis Csaba gyúró, Hermann László, Abrahám László, Kiss Péter, Csermák János. Elöl: Kovács János, Szűcs Norbert, Ambrus István, Maczkó Zoltán, Bleszák Zsolt Kinézek az ablakon. Szemerédi és Marginean éppen nyújtanak a fiivön, Pók tőlük öt méterre szótlanul áll. Ki érti ezt? Józsi bejön, kimegy. Ideges. Mi Jánossal elhatároztuk, hogy nem reagálunk a levélre és szóba sem hozzuk. Ha közölnénk a játékosokkal a Sóstó-Motel Kft. döntését, ránk lennének mérgesek, mint a rossz hír hozójára. Az ókorban ilyenért fővesztés járt... Tudtommal soha, semmi következménye nem lett ennek a felszólításnak. Szemerédi és Marginean lehet, hogy nem is tudta meg soha a tartalmát. Mindketten maradtak a lakásukban. Pók viszont nem maradt. Mikor konstatálta, hogy nincs reakció a levélre, hozzám fordult: — Kell egy edző. (Innen gondoltam, hogy ő már nem akarja ezt csinálni.) Egyezz meg Molnár Csabával! — Milyen feltételekkel? — Ennyi és ennyi forint, plusz prémium. — Nem lesz ez egy kicsit kevés? A környékbeli edzők ennek az összegnek legalább a másfélszeresét kapják. — Marhaság, azok csak ígéretek. Nem fizetik ki ezeket a pénzeket. Mi nem ajánlunk sokat, de azt megadjuk. — Mi lesz, ha Csaba nem áll kötélnek? Válasz nincs. Pók kirohan. Fogalmam sem volt, hogy én - akinek akkor éppen semmilyen hivatalos titulusa nem volt a klubnál — milyen jogon egyezkedjek az edzővel. Csabát Halasra érkezésem óta ismertem, gyorsan megállapodtunk. Józsi látványosan kivonult a halasi futballból. Nem járt ki a pályára, nagyritkán feltűnt a B pálya felőli korlátnál, onnan nézte csendben a bajnoki meccseket. Tudtommal hivatalosan soha senkivel nem közölte távozásának tényét, mint ahogy a visszatérését sem.
