Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Wacławczyk Dariusz M.: Kiskunhalasi Lovasbandérium
291 HALASI MÚZEUM 3. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 135. évfordulójára Kiskunhalasi Lovasbandérium Waciawczyk Dariusz M. Emberemlékezet óta, szerte a világon fontos területi — országos ünnepek elképzelhetetlenek a katonaság részvétele nélkül. Az egységes, színes, rendbe állított díszegység mindig emelte a rendezvény fényét, rangját. Nem volt ez másképpen a Jászkunságban sem. Az első „redemptios” reguláris jászkun huszárezredről mintázott ünnepi díszbandériumok mindig fontosak voltak a jászkunok számára. Különösen így volt ez különböző fényes ünnepségeken: 1764-ben Mária Terézia királynő díszes váci fogadása alkalmával (Halas 11 bandéristát állított ki, a 274 közvitézből álló sereg parancsnoka nemes Herpay Mihály kiskun kapitány volt); az 1789 december 18-i Laudon nagy vezér halasi fogadása során; 1790-ben a hazatérő Szent Korona fogadásakor; az 1867. június 8-i koronázási tisztelgéskor. így nem meglepő, hogy 1995-ben a Jászkun Redemptio 250. évfordulójának méltó megünneplése céljából a kiskunhalasiak 15 huszárruhát varrattak. A ruhákat Kozicz János tervezte és az 1745-ös redemptios huszárezredet vette mintául („a mundér égszínkék posztóból, mentéjének prémje fekete, a szab- lya-tarsolyokra címerül egy félkéz karddal, tetejébe egy korona ”). A vitézeket a Lovas laktanya katonáiból és a laktanyához közel álló civilekből verbuválták, a lovakat a Határőrség adta. Az ünnepségen a sereget Vas Benő alpolgármester vezette. A sűrűn cserélődő katonák nem érezték igazán magukénak a feladatot, így a civilek vették át a szereplést, és 1997. április 1-jén megalakult a Kiskunhalasi Lovasbandérium. A 13 alapító (Bugyi László, Dózsa Károly, Farkas Gyula, Janik József, Lengyel Attila, Miklósszegi Ferenc, Réz István, Rózsahegyi Zoltán, dr. Schindler Árpád, Tuska Pál, Varga I. A Kiskunhalasi Lovasbandérium zászlója
