Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Kolozsváry-Kiss István: Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez

Adatok a kiskunhalasi Sóstó-fürdő történetéhez

189

szaga nincs, mélysége 1 "láb, alja homokkal vegyült szikes iszap, fürdés alatt a bőrt veresre festi. (A cikk - amely teljes terjedelmében a Magyar Reumatológia című folyóirat 1889. évi 30. számában is megtalálható ezután részletesen ismerteti a Pesten elvégzett vegyelemzés eredményét, valamit harmincöt évi orvosi gyakorlata során a vízzel kapcsolatban gyűjtött tapasztalatait.)

A fürdői helyiség jelenleg még szűk ugyan amennyiben egy csínnal épült vendégházból táncteremmel, s a parton épült 5 fürdőszobával ellátott fürdőházakból áll. De ha a fürdőigény kellő pártolásnak örvend, a halasi ref. egyház mint a fürdő ez idő szerinti tulajdonosától méltán elvárjuk, hogy a fürdőszobákat évről évre szaporítsa, kellő számú sétautakat szervezzen, a fürdő elrendezésénél csínt és erélytfejtsen ki, szóval minden intézkedései a fürdőjövőjének, hitelének, s hírének megalapítására legyenek irányozva. Hogy különben a tulajdonos ez irányban is eleget iparkodik tenni kötelességének, mutatja, hogy tavaly a fa fürdőkádakat a sokkal célszerűbb pléh-kádakkal helyettesítette, minden fürdőszobát zuhannyal látott el, azon kívül a vendégek befogadására szolgáló lakások számát is szaporította. Ezek szerint egész biztosan hisszük, hogy a sóstó úgyis mint gyógyfürdő, úgyis mint mulatóhely mind nagyobb pártolásban fog részesülni.

1887. (Halasi Hiradó 1887. júl. 3. I. évf. 27. szám 3.)

Senki szigete

így nevezte el Józsa Gábor a Sóstó közepében lévő kis szigetet, melyen szabadfürdőt rendezett be. A partról igen ügyesen kieszelt, vontató kötéllel dirigálható, föllobogózott komp szállítja a fürdőközönséget Senki szigetére, hol csinos kabinok vannak. Egy fürdőjegy ára a szigetre való be- és kiszállítással, öltözőkabinnal, úszónadrággal, lepedővel és törölközővel együtt 25 kr.

1887 (Halasi Híradójúi. 17.1. évf. 29. szám 2.)

Fölterjesztés a földművelés ipar- és kereskedelmi Miniszternek

(...) nincs gőzfürdőnk, s az egyetlen u. n. Sóstó-fürdő a városon kívülfeküdvén, már a fuvar- költségek miatt is nem mindenki által vehető igénybe, s ezenfelül ez is csak a nyári idény alatt használható.

1888. (Halasi Híradó május 27. II. évf. 22. szám 1-2.)

A Sóstó

Nem mondhatjuk, hogy Halast a gondviselés valami pazarul megáldotta volna olyan kincsekkel, melyek a városnak fölvirágzását szellemi és anyagi haladását láthatóan előmozdítanák.

Igaz, hogy a boldogulhatás némely belső tényezői, mint a lakosok magas értelmi foka és józan takarékosságra hajló természete, meg vannak benne; de mit ér ez, ha rendkívül elszigetelt helyzete és a nép mozgékonyságának hiánya egy lényeges kelléknek: egészséges forgalomnak keletkezését lehetetlenné teszi.

Többször hangsúlyoztuk, hogy fejlődést, haladást csakis a forgalom létesíthet; úgy a kultúra terjedésének, mint a közvagyonosodásnak ez egyik leghatalmasabb emeltyűje. Valamely város fejlődhetésének fokát az a mérték határozza meg, melyben idegeneket magához vonzani, édesgetni képes. Ez közgazdasági igazság, melyet bővebben bizonyítani, vagy magyarázni fölösleges.

Sem a természet bámulatra ragadó csodáit, varázzsal bíró szépségeit, sem a honfiúi kegyeletet lekötő történelmi nevezetességeket, a tudományszomját kielégítő, vagy a kíváncsiságot csiklandó műkincseket, sem végre a kultúrának, finomított érzékeket csábító intézményeit, me-