Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Végső István: A Mária napi szaladás városunkba. Halas és Bácsfeketehegy 160 éves kunsági testvérisége

A Mária napi szaladás városunkba

173

helytörténeti forrásmunkák megírása.36 A bácsfeketehegyiek emlékezetébe örökre bevésődött az, hogy a kiskunhalasiak ennyire nagy szeretettel és odaadással fogadták és látták el őket. A magyarok közötti összetartás ereje, a reformátusok összetartásának rendíthetetlenségének, illetve az embertársi szolidaritás és segítségnyújtás igen fontos példája ez nem csak a két település, hanem a népünk történetében is. így a Mária napi futás a Kárpát-medence református egyházainak egyesülésekor, 2009. május 22-én is példát szolgáltatott egyes prédikátoroknak: ,ylmikor a harangokról beszéltünk, a feketicsi református templom harangjainak egy régi, végveszély idején történt megkondulását meséltük el. Előtte hallottuk az istentiszteletre hívó harangokat a jelenben, és lélekben hallottuk, ahogy majd a közeljövőben, május 22-én délután megszólalnak a mienkkel együtt Kárpát-medencei református templomaink harangjai. Nálunk ugyanazok a harangok fognak megszólalni akkor is — meséltük el vendégeinknek amelyek 1849. január 23-án, a végveszély idején arra figyelmeztették a falu magyar református lakosságát, hogy Kossuth kénytelenségből északra felrendelt csapatai ellenőrzés nélkül hagyták a 18 kilométerre fekvő szenttamási sáncokat. (...) Néhány óra leforgása alatt elindult a szekérsor Kiskunhalas felé, ahonnan jelezték, hogy befogadják az egész gyülekezetei,”57

Irodalom

Ágoston Sándor: A megtartó egyház. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1997.

Csete Szemesi István: Debrecen már Bácsfeketehegyen elkezdődött...

In: Reformátusok Lapja, 2009. május 10. Lili. évf. 19. sz.

Hallgató Imre: A feketicsi református templom kétszáz éve. Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2002.

Hermann Róbert: 1848-1849 - a szabadságharc hadtörténete. Korona Kiadó Kft., Budapest, 2001.

Iványi István - Magyar László (szerk.), Szabadka és vidéke 1848/49-ben. Levéltári dokumentumok. Grafoprodukt, Szabadka, 1998.

Iványosi-Szabó Tibor: A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét, 1988.

Kovács József, Ö. - Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben. In: Ö. Kovács József - Szakái Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2001.

Orosz Attila: Egy püspök élete. Ágoston Sándor életútja és munkássága. Újvidék, 2002.

Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskunhalas, Sepsi család, Kiskunhalas, 1993. Pénovátz Antal: Jászkunsági református magyarok Bácskában. Emléksorok a 210 éves Pacsér, Moravica, Feketics és Piros megtelepüléséről. Szerzői kiadás, Pacsér, 1996.

Sárközi Ferenc: Az idő sodrásában. Feketics Művelődési Egyesület, Feketics, 2000.

Szabadi Sándor: „Kiáltó szó a pusztába...” Szilády János élete és kora. Kecskemét, 1993.

Szilády János: A feketehegyi református egyház 100 éves története. Bácsország, 2005/1.

Jegyzetek

1 Hermann Róbert: 2001.221-233.

2 Vö.: Iványosi-Szabó Tibor: 1988. 381-382., Kovács József, Ö. - Szeitert Gábor: 2001. 81-88. illetve Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kiskunhalasi részlege (továbbiakban: BKMÖL- Kiskunhalas), V.242 a) Kiskunhalas Város Tanácsának iratai Vegyes iratok 1849. év.

3 Ö. Kovács 2001.81-88.

4 BKMÖL-Kiskunhalas, V.242 a) Kiskunhalas Város Tanácsának iratai Közhirdetmények jegyzőkönyve 1848-1849

5 BKMÖL-Kiskunhalas V.242 b) Kiskunhalas Város Tanácsának iratai Vegyes iratok. 107/1849. sz. i. Városi T anács levele, Kiskunhalas, 1849. január 24.

6 Sárközi Ferenc: 2000. 141-143.

7 Ágoston Sándor: 1997. 52.

8 Kettő bácsfeketehegyi volt: Balog Samu és Pál József. Sárközi 2000, 143.

9 Sárközi 2000, 147.

10 Csete Szemesi István: 2009.

11 Sárközi 2000. 144.

12 Ágoston 1997. 52-53.

13 Szilády János: 2005. 25.