Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)

Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban

Halasi katonák a szabadságharcban 157 Tari Mihály sírja a régi Tóth János, 1863. református temetőben. TJM 21652 Szabó Krisztina felvétele, 2008 Tegzes Sándor A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nem­zetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Tóth István Közvitéz A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromá­ban. (Irodalom: Halas és Vidéke 1902. október 15. 3., Nagy Szeder István 1993. 272.) Tóth F. István A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzet­őre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Iro­dalom: Nagy Szeder István 1993. 272.) Tóth János (Kkh., 1826. szeptember 20. - Kkh., 1910. július 19.) 1848 nyarán Vasvári Pál akadémiai légiójához csatlakozott. 1848. december 1-jén felvették a Pesten alakult Ludovíceumba (tiszti akadémiára). 1849 januárjától a fővárosból elmenekült egyetemistákból alakított egyetemi légió hadnagya Balmazújvároson, majd Mezőhegyesen. Március 1-jén a Bács megyében szervezett védsereg 2. zászlóaljának századosa. Mint a Lehel-huszárezred tisztje harcolt a Szabadkát felmentő 1849. március 5-i kaponyai győzelmes ütközetben. Innentől Titel ostromáig (május vége) részt vett Perczel tábornok délvidéki hadjáratában. Ké­sőbb a Keve huszárezred tüzér századosa lett. Aradon ő teljesített szolgálatot Kossuth Lajos közvetlen környezetében. Amikor Aradot elözönlötték a császáriak, Tóth János százados a kö­vetkezőképpen jelentette ezt Kossuth Lajosnak: „Tekintetes uram a császáriak betörtek a vá­rosba és fenyegetik hadállásunkat, látom őket.” Kossuth Lajos ezt nem hitte. Felemelte tekinte­tét az asztalon heverő térképek és hadi jelentésekről és kissé zordan ezt mondta: „Kapitány úr, kérem a kardját!” Tóth János lecsatolta a kardját és szó nélkül átadta, majd kis idő elteltével így szólt: „Tekintetes uram, nézzen ki az ablakon!” Kossuth Lajos látta, hogy a távolból a császári csapatok vészesen közelednek. Kezébe vette a kapitány kardját és ezt mondta: „Kapitány úr a kardja, fogja és szolgálja hazánkat még sokáig ...” Ezután a sikeres kitörés megmentette Kos­suth Lajos életét. Erről az eseményről az alábbi feljegyzést találjuk naplójában: „A végzet úgy akarta, hogy én voltam a legrosszabb hír vivője, de szent meggyőződésem szerént ezen gyors eljárásommal Kossúth megmentője. Ez hitem, e’ hittel halok meg.” A szabadságharc leverése után Kiskunhalason tagosító mérnökként dolgozott, majd gazdálkodóként tevékenykedett. Tóth János sírja a régi református temetőben. Szabó Krisztina felvétele, 2008

Next

/
Oldalképek
Tartalom