Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Gyarmati Andrea: Halasi katonák a szabadságharcban
Halasi katonák a szabadságharcban 133 Balajthy Dénes (Munkács, 1827. -Kkh., 1894. április 26.) A sárospataki főiskolán tanult, amikor 1848-ban kitört a forradalom. Önként bevonult katonának és a Sándor huszárezrednél harcolt alhadnagyi rangban. A szabadságharc leverése után menekülnie kellett. Máramarosszigeten tanítói, majd nevelői állást kapott. Innen hívta meg őt 1856-ban a halasi református egyház az elemi iskola igazgatói állására. 1862-ben a helybeli gimnázium tanárává választották. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Szakái Aurél - Gyarmati Andrea lexikon 2002. 153-154., Kupa Klaudia 2005. 15., Kiskunhalasi Református Egyházközség halotti anyakönyve 110/1894.) Balog István A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Balog János Önkéntes nemzetőr. 1848 szeptemberében Halasról Dorozsmára vonult be, innen Szolnokra, majd a Cse- pel-szigetre került. Itt a jászkun-szegedi zászlóalj részeként Pestet fedezte egy esetleges horvát támadással szemben. Október 9-én Görgey Adonyba rendelte századát, majd 11-én Baján át a délvidéki hadszíntérre utasította az alakulatot. 1849 januárjában a Délvidék kiürítése miatt Szegedre rendelték. (Irodalom: Ö. Kovács József-Szeitert Gábor 2001.70-72.) Bangó Péter (Pető) (Kkh., 1824. február 3. - Arad, 1853.) Református gazdacsalád gyermeke. Iskoláit Halason és Debrecenben végezte. Jogi tanulmányainak befejezése után Aradon lett ügyvéd. Debreceni tartózkodása alatt Petőfi Sándor is felkereste. Amikor Petőfit nem választották meg 1848-ban Szabadszálláson képviselőnek, Bangó Péter írta meg a költő petícióját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején honvédként szolgált. Kovács Ágoston kormánybiztos titkáraként dolgozott, és az Arad című első helyi politikai lap szerkesztője, kiadója volt. A szabadságharc után elfogták, kötél általi halálra ítélték, de végül kegyelmet kapott. Egy ideig Kiskunhalason élt a rekettyepusztai gazdaságukban, teljes visszavonultságban. Aradon halt meg 1853-ban. (Irodalom: Szakái Aurél - Gyarmati Andrea lexikon 2002. 155., Kiskunhalasi Református Egyházközség kereszteltek anyakönyve 1824. év) Bánhidi Andor (?, 1830 körül - Kiskunfélegyháza, 1889.) Őrmester, 1849. szeptember 13-tól hadnagy a 14. (Lehel-) huszárezred II. hadtestben szolgáló osztályánál. A komáromi várőrséggel tette le a fegyvert. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 189., Bona Gábor 1998.1. kötet 83-84.) Bankos István A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Nagy Szeder István 1993. 272.) Bar Ferenc A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 273.) Barada Antal Közhonvéd. 1890-ben a Kiskun-kerületi Honvédegylet halasi tagjaként szerepel. (Irodalom: Mikár Zsigmond 1891. 190.) Baranyi József A Bács megyében működő kiskunhalasi népfelkelők 3. századának nemzetőre. 1848. júliusában vonult Verbászra, ahol részt vett Szenttamás sikertelen ostromában. (Irodalom: Nagy Szeder István 1993. 274.) Balajthy Dénes sírja a régi református temetőben. Szerző felvétele, 2009
