Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 3. - Thorma János Múzeum könyvei 30. (Kiskunhalas, 2009)
Történelem - Szentesi Zöld László: Rózsa Sándor első bűnügye
Rózsa Sándor első bűnügye 125 tarisznyájukból, s azt mondták, hogy az abrak Gárgyán Mihálytól van. Rúzsa Sándor a szembesítés után is tagadott. Ezután Gyenizse Péteréi és fiával ifj. Péterrel is szembesítették, ugyanazzal az eredménnyel. Ezt követően Benedek Erzsébet, Darabos István feleségével szembesítették, aki a szemébe mondta, hogy a múlt hónap elején egy szerdai este (10-én) a férje már lefeküdt, mikor három lovas a tanyájukra ment, a jelenlevő rab az ajtóban állt egy pisztollyal, és káromkodva fenyegetőzött. A vádlott ezt is tagadta.9 Ismét négy nap telt el, és a halasiak újabb levélben ismertették nyomozásuk eredményeit a szegediekkel. A halasi Darabos Istvántól 1836. február 10-én este három tolvaj két meddő tehenet elhajtott. A levélhez csatolt írásokból és tanúvallomásokból kiderül, hogy az egyik rabló Rúzsa Sándor, aki a múlt évben Kajla János bojtára volt. A korábbi kérésnek megfelelően Rúzsa Sándort Halasra hozták, a tanúkkal szembesítették, majd visszavitték. A terhelő vallomásokat ezzel a levéllel együtt küldték el. A tanúk vallomásából kiderült, hogy február 9-én és 10-én Rúzsa Sándor harmadmagával Balotapusztán járt (melyet tagad), mivel a szikes víz mellett, ahova Gárgyán Mihály, az egyik tanú vezette őket, van a Darabos István tanyája. Arra kérik a szegedi magisztrátust, hogy Rúzsa Sándort vonják kérdőre, társainak a nevét tudják meg tőle, és az elrabolt tehenek árát téríttessék meg vele.10 Ezzel a halasiak munkája be is fejeződött, Rózsa Sándor ügyét lakóhelyén, Szegeden vizsgálták tovább. 1836. április 1-jén Szegeden tett vallomásának tartalmát teljes terjedelmében közöljük: Kérdés: Mi a neve? Válasz: Rúzsa Sándor, helybeli lakos, római katolikus, nőtlen, 20 éves, ökörcsordás. Kérdés: A múlt farsang utolsó vasárnapja előtti szerdán kivel raboltak el Darabos István halasi lakos tanyájáról két tehenet? Válasz: Nem rabolt senkivel sem, ö akkor Ördög Antal tanyáján volt. Kérdés: Gyertyaszentelő után volt-e a halasi határban? Válasz: Nem volt. Kérdés: Halason többen a szemébe mondták, hogy ott járt harmadmagával, s azon kívül a károsult felesége fel is ismerte. Mondja meg az igazat! Válasz: Halason őt nem láthatták, mert amint már mondta, aznap, mikor a rablás történt, Ördög Antal tanyáján volt. Kérdés: Honnan tudja, hogy a rablás napján hol volt? Válasz: Mikor Halason volt, eleget hallotta a bírótól, hogy mikor volt a rablás. Kérdés: Mit csinált Ördög Antal tanyáján? Válasz: Az édesanyám tanyájáról jöttem befelé, s mivel ismerősöm, bementem hozzá és ott is háltam. Kérdés: Ki tudja ezt bizonyítani? Válasz: Ördög Antal, egy szomszédja kinek nevét nem tudja, s egy Sebők nevű ember. Kérdés: Volt-e már fogva? Válasz: Fogva egyszer, de büntetve soha. Kérdés: Van-e vagyona? Válasz: Semmi. Kérdés: Mit vettek el, mikor becsukták? Válasz: Semmit. Jegyzetté Aigner Ferdinánd főfiscalis. 1836. május 19-én a Szegeden tartott fenyítő törvényszék alkalmából Rúzsa Sándor vallomását megerősítette.11
