Gszelmann Ádám: Bogárzói iskola - Thorma János Múzeum könyvei 28. (Kiskunhalas, 2008)
dr. Gszelmann Ádám. A bogárzói iskola (1913-1976)
ban erősödik az a gondolat, melyet több mint száz éve fogalmaztak meg egy olvasókönyv bevezetőjében hasznos tanácsként: „Az iskola tiszteletre méltó hely. Itt tanulhatod meg mindazt, amivel magadnak és embertársaidnak hasznára lehetsz!” Ilyen tiszteletre méltó hely volt a bogárzói iskola is. Kívánom, hogy legyen nagyon sok örömük, elevenedjenek meg a letűnt gyermekkor szép emlékei a könyvecske lapozgatása kapcsán. Iskolák helyett felmentések, zugiskola Kiskunhalason a tanyákra történő település a 19. század közepétől gyorsult fel. 1832-ben 369, 1875-ben 795, 1892-ben 1300, 1910-ben 2643, 1930-ban 3595 tanya volt a város külterületén.1 A tanyák számának gyors növekedését az okozta, hogy a közösen használt - többségében legeltetéssel hasznosított - földeket felosztották a redemptióban résztvevő birtokosok közt. A kiköltözést csak kevesen vállalták, sokan szabadulni igyekeztek a távoli földektől, azt olcsón áruba bocsátották. Ez vonzotta a betelepülőket, s azok viszonylag kisebb-nagyobb birtokokat szerezve kezdték meg küzdelmüket a sok esetben terméketlen területtel vagy váltak cselédekké, bérlőkké nagyobb területtel rendelkező gazdáknál. A tanyásodási folyamat, a beköltözés jelentősen növelte a város lakóinak számát. 1869-ben 13.127, 1920-ban 26.068 lakosa volt a városnak. A növekedést zömében az ideköltözők eredményezték.2 Gyökeresen megváltoztak a tulajdonviszonyok. A földek jelentős része a beköltözők kezébe ment át kisebb-nagyobb parcellák formájában. A pusztára települők döntő többsége katolikus volt. Ez vallási különválást is eredményezett a város és a puszták között. 1837-ben a városnak 12.318 lakosa volt. Közülük református 9129, katolikus 2971, evangélikus 142, egyéb 76.3 1. táblázat. Kiskunhalas népessége és vallási megoszlása, 1910 december4 Vallás Belterület Puszták Összes lakos Római katolikus 5027 8917 13944 57,3 % Református 5983 3387 9370 38,6 % Izraelita 667 11 678 2,8 % Evangélikus 150 64 214 0,8 % Egyéb 87 49 136 0,5 % Összesen 11914 12428 24342 100 % A város vezetése, a várospolitika irányítása, a jelentős demográfiai és vallási változások ellenére is a reformátusok kezében maradt. Ez az elkülönülés, amit a beköltözés eredményezett végső soron oda vezetett, hogy a város nem érezte magáénak saját külterületét, a tanyákon lakók pedig idegenként éltek itt. Ennek súlyos következményei lettek az oktatásügy terén is. Ebben is keresendő annak az oka, hogy tanyai iskolák lényegében 1912-ig nem épültek. A 6 éven felüli külterületi lakosok közül 1910-ben minden negyedik, 1930-ban minden ötödik maradt analfabéta.5 1890-ben a megyei alispán botrányosnak ítélte az iskolai állapotokat Kiskunhalason, különösen azt kifogásolta, hogy nem épülnek tanyákon oktatási intézmények: „Nem írják 8
