Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)

Végső István: Vári Szabó István, a polgármester (1872-1906)

táblák, írószerszámok, radírok, papírok stb. megvételét. Mint arra külön felhívták a figyelmet, azért van szükség az ipariskolára, „hogy Magyarországnak iparosai kellő műveltség színvonalára emelkedvén, állami életünkben azon tényező lesznek, amivé önmaguk, a közönség és haza érdekében lenniök kell”42 1887. január 22-én az ipariskola érdekében jótékonysági táncvigadalmat szerveztek a diákok és iparosok, hogy a befolyó összeget az intézmény fejlesztésére fordítsák. Ám ennek a bálnak, a helyi média közlése szerint, nem volt nagy sikere, és csupán néhány kisebb-nagyobb pénzadomány futott be a kasszába.4’ 1887. októberében alapított ösztöndíjat az Ipartestület a 3 legjobb diáknak, összesen 6 forintot tettek meg az éltanulóknak.44 Úgy tűnik igen szorgalmas diákok koptatták a tanműhelyeket, mert 1888 évvégén 23 diák is díjazásban részesült.45 Az iskola állandó pénzhiánnyal küszködött, de Vári Szabó, vagy az iskolaszék illetve a város lakosságának tehetősebb tagjai végül is mindig megoldották ezeket a problémákat. A szakképzés igen népszerűvé vált, amit jól mutat, hogy 1887-ben még csak 74, míg 1906-ban már 223 ipari tanuló volt az intézményben.46

Polgármesterségen kívüli tevékenysége

A polgármesterségen kívüli élete szinte nem is ismert, annyira zárkózott és egyszerű életet élt. Nemesi származása ellenére inkább a kisvárosi, református puritanizmus volt a jellemző, mint a nagyvilági lét. Pedig vagyona alapján akár hagyhatta volna az állandó hivatali munkát, és nyugodt, békés, de fényűző életet élhetett volna birtokán. Vári Szabó az egyik leggazdagabb polgár volt a városban. A legtöbb adót fizetők listáján általában az első 10 személy között szerepelt. Sőt, a Jászkun Kerületben, majd később Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegyében is a 300 leggazdagabb ember között tartották számon.47 Ennek ellenére két vesztes polgármesteri pályázata után (1891-1893 és 1903-1906 között) ügyvédi irodát működtetett.

Életét már korán családi tragédiák árnyékolták be. Édesapja (1849), első felesége (1853) és édesanyja (1863) elvesztése után második neje (1880) is igen hamar meghalt. (Sírjaik a régi református temetőben.) Polgármestersége 29 évéből gyakorlatilag 22 évet, élete utolsó időszakából 26 évet egyedül, özvegységben töltött. Gyermeke nem született, így valóban csak a munkájának, feladatainak áldozta egész életét. Családján belül felkarolta a tehetséges Thorma Jánost (keresztfiát), a későbbi festőművészt. Támogatta tanulmányai elvégzésében.45 Sőt, Vári Szabó halála után rokonai a polgármester nevével fémjelzett alapítványt tettek a tehetséges, de szegény sorsú gimnáziumi diá28