Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)
Komáromi Szilárd: Út a polgármesterséghez (1827-1872)
hezebben élt. Hasonló okok késztették tehát Vári Szabót is arra, hogy ragaszkodjon az általa betöltött tisztségekhez. A városfejlesztés következő újítása 1863-ban lépett életbe, amikor a Vári Szabó főjegyző irányításával tartott Gazdasági gyűlés felállította a város bélés külterületéért is felelős fegyveres rendőrséget, és az 1864-1867-ig tartó időszakra biztosították a működés anyagi feltételeit. A járőrszolgálatot 48 gyalogos, illetve lovas fegyveres rendőr látta el. Az alapszabályban tetten érhető Vári Szabó jogi alapossága, az önszerveződés erejébe vetett hite.13 1864-ben a Magyar Földhitel Intézet Igazgató Tanácsa felvette Várit ajász- kun-kerületi vidéki bizottmány öt tagja közé. Ezekben az években a passzív ellenállás tábora Magyarországon elbizonytalanodott. Eddig a magyar politikusok többsége az 1848-as kormány elveit vallotta. Deák 1865-ben megjelentette nevezetes húsvéti cikkét a Pesti Naplóban. Ez a megegyezésre ösztönzött, a birodalom fennmaradása az elsődleges cél, nem pedig a magyar önállóság. Ezt azzal magyarázta, hogy csak a birodalom létét nem veszélyeztető magyar önállóság valósítható meg. Ezzel megnyílt az út a kiegyezés felé. Levéltári adatok bizonyítják, hogy Vári Szabó István közreműködött a később, 1865-ben összehívott magyar országgyűlés halasi küldötteinek felkészítésében. Megtalálható a levéltárban az a Ferenc József által saját kezűleg aláírt meghívó, amelyben a nemzeti sorskérdéseket tárgyaló diétára hívta a nemzet képviselőit, köztük a halasi polgárok küldötteit is. Itt viszont már Deák hívei voltak többen. A kiegyezés konkrét terveinek elkészítését egy ekkor megválasztott bizottságra bízták.14 Ezeket a törekvéseket az 1866-ban kitört porosz-osztrák háború félbeszakította, ám az osztrák vereség Ausztriával még inkább éreztette a magyar kiegyezés szükségét. Végül is 1866 végén elkészült a tervezet, amit Bécs is elfogadott. Az 1867. évi XII. törvény, közvetlen hatással volt a magyar köz- igazgatási rendszer átfogó átalakítására. A kiegyezés körüli években Halas város is nehéz időszakot élt át. Az 1863 óta többször jelentkező szárazság és a fagyok miatt gabonahiány és éhínség fenyegetett. Ekkor fordultak többek közt Vári Szabó javaslatára is a Tanácshoz, szigorú intézkedések érdekében. Ebben a válságos helyzetben ismét bizonyságot tett Vári Szabó az elesettekkel kapcsolatos együttérzéséről. A jobb módú birtokosokat segítségnyújtásra szólították fel, és kezdeményezték a Páka-pusztai birtokállomány jelzálog alá helyezését a hitelfelvétel biztosítékaként.15 Elismert jogi felkészültségét jól jellemzi az, hogy amikor 1870-ben az igazságügy miniszter kezdeményezésére létrehozták a magyarországi jogá16
