Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)

Komáromi Szilárd: Út a polgármesterséghez (1827-1872)

A nótárius tehát a város polgárainak szemében elismerten nagy tisztség volt. Személyének kiválasztása rendkívül nagy körültekintést kívánt, ezért minden esetben pályázat útján, lehetőleg helybeli tanult, nemes vagy redemptus ifjút neveztek ki. Halason több nótárius a tanácsnak is szavazati joggal rendelkező tagja volt. Vári Szabó hosszú távoliét után visszatérve hivatalos pályáját 1852-ben kezdte meg Kiskunhalason. Először a főbíró mellett városi aljegyző, majd árvaszéki jogtudó, megyei tiszti ügyész, közjegyző, városi gyámtörvényszéki elnök, majd 1862. január 28-án főjegyző lett.9

Tehát igen sok feladatot és nagy felelősséggel járó hivatalt vállalt. Cserébe a város tekintélyes fizetéssel, lakással és természetbeni járandósággal honorálta a munkáját. A levéltári dokumentumok alapján megállapítható, hogy a tanács jegyzőkönyveinek vezetése a nótáriusok ellenőrzése mellett folyt. A helyi közigazgatás szinte valamennyi posztján dolgozott, tehát közvetlen tapasztalatokat szerzett a város életéről.

1843-ban létrejött a Kiskunhalasi Temetkezési Egyesület (két hasonló célú civil társaság jött létre) tagjai előre befizetett összegből fedezték előtaka- rékosság jellegüen a hátra maradt családtagok helyett a temetés költségeit. A korban újszerű kezdeményezés indulásánál a több száz alapító közt találhatjuk Vári Szabó Jánosnét is. 1846-ban visszaélésekre derült fény, és a két egyesület rivalizálása is elmélyítette a helyzetet. Az új tagoknak Vári Szabó János seborvosnál kellett a tagfelvétel előtt megjelenniük. Vári ügyvédként közreműködött 1850-ben a sajátos halasi önsegélyező társaság körüli jogi ügyletekben. A kintlévőségeket peres úton behajtotta, a két társaságot egyesítette.10

Közben 1851-ben házasságot kötött nemes notáry Debreceni Reginával,11 akinek 1853-ban bekövetkezett korai halála után ismét megnősült. 1857. augusztus 2-án feleségül vette a 21 éves, Sárbogárdon született nemes Mészöly Esztert, nemes Mészöly Lajos birtokos leányát.12 1858-tól három éven keresztül közjegyzőként dolgozott.

Miután Magyarországon 1861. augusztusában feloszlatták az országgyűlést, újra az abszolutizmus időszaka következett. Bécs közvetlenül, tartományi szinten irányította az országot. Az ezek után következő új berendezkedés eleve ideiglenesnek, „provizóriumnak” nevezte el magát. Eme korszak jelszava a „Mi várunk” volt. A császár a kivárás technikájához folyamodott, melynek az eredményei is megszülettek. Felnőtt egy új nemzedék, mely már megkívánta a politizálást.

Ök már ellenezték a passzív ellenállást, aminek egyik oszlopa az adófizetés megtagadása, és a közigazgatási állások elutasítása volt. Mivel a gazdasági élet nem működött, a közép- és kisbirtokos nemesi réteg Halason is egyre ne14