Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008)
Komáromi Szilárd: Út a polgármesterséghez (1827-1872)
és az idegen intervencióval szembeni ellenállást. Miután az osztrák csapatok beérkeztek Szeged térségébe, a fővezér váratlanul kiürítette Szegedet. Haynau maga sem gondolta, hogy ilyen olcsón jut a sáncrendszer birtokába. Ezt követően csapatai a Tiszán átkelve augusztus 5-én a szőregi csatában támadták meg Dembinszky seregét. A fővezér a vereség után az Aradra rendelő parancs ellenére, Temesvár felé irányította a sereg maradékát. Kossuth elégedetlen volt a fővezér tevékenységével, ezért döntött a leváltásáról. Vári Szabót augusztus 7-én Kossuth Lajos Erdélybe küldte az ellenség táborán - több folyamatos mozgásban lévő arcvonalon - keresztül Bemhez egy irattal. Ebben nevezte ki Bemet az összes magyar haderő vezérévé, valamint biztosította arról, hogy Görgey érkezik 30.000 katonájával. A titkos küldetés súlyát jól mutatja az a tény, hogy ha a hírnök bármilyen ok miatt késedelemmel tudja csak a levelet átadni, akkor ez végzetes hatással lehet az erdélyi hadműveletek sikerességére. Ez a tény igazolja, hogy Vári Szabó Kossuth megbízható és harcedzett, közvetlen munkatársa lehetett, hiszen a szarvasmarha hajcsár álruhában végrehajtott küldetés államérdek volt. Zám alatt feltartóztatták Várit a császári csapatok. Az ellenőrzés során gyanúsnak tartották, megmotozták, de nem találták meg nála az elrejtett iratot. Augusztus 9-én a hírvivő Vári Szabó István megérkezett Bem táborába, aki a parancs kézhezvétele után haladéktalanul átvette a magyar honvédség irányítását. A háború szempontjából sorsfordító küldetés eredményeként Bem késedelem nélkül megtámadta az osztrák fősereget. Kossuth szándéka a bátor halasi katona közreműködésének köszönhetően valósult meg. Azonban az összehangolt orosz támadás következtében, valamint a több napi meneteléstől végletekig kifáradt honvédek a kifogyó lőszerkészlet birtokában győzni nem tudtak. Közben Bem leesett a lováról, elszállították a tüz- vonalból, így minden irányítás megszűnt a magyar seregnél. A csatavesztés a magyar sereg teljes összeomlását eredményezte. Ugyancsak Vári Szabó vitte a vesztett temesvári csata első hírét Kossuthnak 1849. augusztus 9-én, a csata napján. Ezt a vereséget második Mohácsként tarthatjuk számon, hiszen egyértelművé vált, hogy a magyar hadsereg 12 4. A temesvári csata, 1849. augusztus 9.
