Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
A kiffer körte. Meghonosítása a halasi születésű Szathmáry házaspár nevéhez fűződik. Szathmáry Sándor (1853-1912) ref. gimnáziumi tanár és igazgató házassága révén jelentős földbirtokra tett szert. Feleségével Pethő Juliannával közös birtokukon az 1880-as években a környék gyümölcstermesztésének alapjait rakták le. 1891-ben az Egressy duráncija elnevezésű őszibarackot, 1906-ban a kiffer körtét mutatták be nagy sikerrel. A kiffer körte eredetéről azt tudjuk, hogy egy Philadelphia melletti faiskolában véletlen folytán magról kelt az a csemete, aminek első termését 1863-ban mutatta be a faiskola tulajdonosa Kieffer Péter. Gyümölcsészeti vizsgálatok szerint e körtefajta a kínai vagy homoki körte és a nyári vilmos körte keresztezéséből jött létre. 1903-ban Szathmáry Sándor a düsseldorfi kiállításon vásárolt 3 db faoltványt, ezek szaporításával alapozta meg gyümölcsösét. Ez a körtefajta jellegzetes gyümölcsévé vált. Forrás: Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra. Kiskunhalas története 3. 2005. 253. nagy örömmel várták mindig Fehértóra a kis Mihályt, amikor kigyalogolt Halasról hozzájuk, kezében a nemzeti színű zászlóval. A napsütötte alföldi róna gyümölcsének zamatát élete végéig megőrizte emlékeiben. 1965. okt. 30. unokatestvérének Sándor Balázsné Erzsikének írt levélrészlete is erről tanúskodik: „Mány. 1965. okt.30. Kedves Balázs! Drága Erzsiké! Nagy meglepetést, de örömet is okoztatok azzal, hogy küldtétek a finom kiffer körtét. Sok minden jó íz van abban a körtében: a halasi szülőföld jó talajíze, az alföldi táj nyári melegétől keletkezett kellemes zamat, ezen kívül ennél még sokkal több: e körtével jött hozzánk a ti szívetek sze- retete is. És bizonyára tudjátok, hogy e földön, (de még a mennyben is) a legnagyobb jó a szeretet. Még ha látom is a küldött körtét, olyan jó, kellemes érzés tölt el, mert benne látom szeretetetek jelét. Egy pillantás a körtére és már jobb a hangulatom, és ha magam vagyok is idehaza: eltűnik a magányom, mert rátok gondolok, vagy mintha ti volnátok itt... írtam Pistinek is, és megírtam, hogy milyen öröm ért: körtét kaptunk tőletek! De, hogy neki is öröme legyen: közöltem vele, hogy olyan bőséges mennyiségben küldtetek, hogy még neki is jut, ha leszerel és hazajön a jövő hónapban. Aztán még arra is gondoltam, hogy ha a körte is ilyen nagy öröm, amit küldtetek, hát még milyen nagy öröm lenne állandóan veletek lenni, élni, és köztetek meghalni... Sok dolgotok, ha egy kicsit szűnik, majd írjatok is. Klárika is köszönt benneteket! Nagyon köszönjük a küldeményt: Isten áldjon benneteket érte! Sok szeretettel ölel és csókol benneteket Miska.” Mihály bácsi szüleimmel egyazon évben, 2000 júliusában adta vissza lelkét teremtőjének. A mányi vadvirágos temetőben nyugszik. Németh B. Mihály lelkipásztor (1903-2000) és Zakar Klára (1916-) családja: 1. Németh B. Klára (Bp., 1937. dec. 28. -). Keresztszülők: Asbóth Frigyesné, Zakar Erzsébet. Iskolái: Általános iskoláit Mányon járta ki, majd Budapesten a Bezerédi Amália Gyakorló Óvónőképzőben végzett. 1955-től 42 éven át Budapesten a VIII. kér. Csobánc utcai Óvodában volt vezető és bemutató óvónő, 1997 óta nyugdíjas. Lakhely: Budapest. Esküvő: 1958. május 1. Mány Nagy Kálmán ref. lelkész (Bp., 1930. febr. 16.-Bp., 1981. okt. 2., infarktus) 51 év. Tanúk: Zakar Albert, Tódor And207