Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
A helyi nagyipart Halason a gőzmalmok létesítése, és az 1902-ben alapított mészhomok téglagyár jelentette, a többi iparág kisipari maradt. A második világháború visszavetette a város amúgy sem fejlett iparát. 1930-ban 3196 volt az iparban foglalkoztatottak száma. 1954-ben alakultak meg a kisipari termelőszövetkezetek, de ekkorra az iparban foglalkoztatottak száma 1500-ra csökkent. Az 1950-es években több kisebb vállalat és szövetkezet alakult: a Motor és Gépjavító Vállalat, az Asztalos és Festő Kisipari Termelőszövetkezet, a Fa- és Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet és a Háziipari Szövetkezet. Nagyobb tömegű munkást foglalkoztató üzemek csak az 1960-as években jöttek létre, többek között a Halasi Kötöttárugyár, a Ganz helyi gyára, a KUNÉP, a Baromfifeldolgozó Vállalat. Majd az 1990 körüli gazdasági átalakulások során több részvénytársaság, kft., egyéni vállalkozás kezdte meg tevékenységét. Ma még néhány vállalat is jelen van: többek között a Levi’s, Halaspack, Halma Kft., építőipari cégek stb. A halasi szélmalmokról" Városunkban a legjelentősebb iparág a malomipar volt. Ez a mesterség a XIX. század első felében már virágzott. A molnárok „vagyoni erejük és műveltségűknél fogva tekintélyes emberek voltak, az iparos társadalomban is az elsők között foglalhattak helyet.” Nagy Czirok László szerint az „1890-es évektől kezdve az iparosokat műveltségűk, tanultságuk lassan és szemmelláthatóan az addig tekintélyesebb parasztság fölé emelte. Ez időben már a módosabb parasztok is ”úr”-nak tisztelték az iparosokat.” „Magyarországon 1863-ban 475, 1894-ben 712, 1906-ban 691 szélmalom működött. A legtöbb a Duna-Tisza közén, Bács, Csongrád, és Pest megyében volt. 1876-ban megjelentek a gőzmalmok is, a fenti adatokból is láthatóan azonban sokáig nem pártolta a lakosság. A molnárok igyekeztek korszerűsíteni malmaikat, ami a századfordulóig jó megélhetést biztosított számukra. Kiskunhalason és határában a Milleneum évében még 87 száraz és szélmalom működött. Az első szélmalom 1799-ben épült a Kuruchalomra, 1848-ramár 12, 1879-ben 26, 1900-ban pedig már 32 vitorla forgott a városban és határain. Ezt követően még épültek, de a meglévők az 1910-es évektől fokozatosan szűntek meg. A tanyákon még volt rá igény. Ma már a korábbi 38 szélmalom közül csak kettő áll, a Sáfrik-féle szélmalom a városban, Kunfehértó község határában pedig a Németh Buhin-féle, amelyet Németh Buhin Ferenc molnármester épített 1902-ben.” Erősen romos állapotban még ma is áll, már nem a család tulajdona. Sajnálatos, hogy nem nyilvánították műemléknek, még sok értékes alkatrész található benne. A családban a harmadik generációban voltak molnármesterek: Németh B. Ferenc nagyapa (1872-1927), ő ács is. Fiai: Németh B. Ferenc (1901-1972) és Lajos (1907—2000), Babos József (1881-1969) Kecelen. A lányok varrónő, szabónö szakmát tanultak: Babos Józsefné, Kis Gy. Mária (1883-1964), Németh B. Eszter (1899-1974), Németh B. Balázsné Modok Mária (1916-2005), Erdélyi Mária (1889—1972). Volt papucskészítő (Böröczi István), kosárfonó (Kovács P. Sándor), 72
