Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Előszó
Előszó „A holtak nyugodjanak, az élők emlékezzenek! ” Ván Benjámin halasi református lelkipásztornak a matriculába jegyzett sorai 1940. január 7. Harangoznak. Eltűnődve hallgatom. Ilyenkor, - bárhol vagyok - emlékek villannak bennem. Magam előtt látom szülővárosomat, az öreg református templomot, ahol a több mint 200 évvel ezelőtt betelepült őseim, felmenőim esküdtek, imádkoztak. Megjelennek előttem drága jó szüleim, amint 1999-ben még ott ülnek a templom előtti parkban. Sorra leperegnek a családi események, felelevenedik a kisváros. Szeretem a harangszót. Benne van egész életünk, örömünk és bánatunk, születésünk és halálunk, háború és béke. Benne zúg a hazaszeretet, benne él egy nemzet sorsa. Harangoznak. Szeretett szüleim példás életutat lezárva a 2000. évben tértek meg a Mindenhatóhoz. Gondosan összerendezett emlékanyagot hagytak hátra, amely szinte bemutatásra kínálta magát Halas város lakói részére. így került megrendezésre 2000. év szeptemberében a „Németh Buhin Lajos emlékkiállítás”, majd annak folytatásaként 2001. év márciusában „A Németh Buhin molnárcsalád” c. időszaki kiállítás, amikor édesapámnak a fehértói szélmalomról készített festményét átadtuk a Thorma János Múzeum részére. Szakái Aurél múzeum igazgató úr biztatására hozzákezdtem a Németh Buhin családfa kutatásához, ami a teljességre törekedve készült el. Köszönet illeti drága jó édesapámat, aki a géplakatos szakma kiválósága volt, hogy igazi lokálpatriótaként gyűjtötte és megőrizte, a város múltjával kapcsolatos kiadványokat, a rokonoktól rámaradt emlékeket, fényképeket, a családnak küldött üdvözlőlapokat, leveleket, fotófelvételek negatívjait, mesélt gyermekkorukról, amelynek segítségével megismerhettem elődeinket és bemutathatom őket utódainknak. Édesapám születésének 2007. január 12-én volt a 100 éves évfordulója, így e könyv megjelenése méltó alkalom az emlékezésre. A Németh Buhin család tagjai ugyanolyan emberek, mint mások, hibáikkal és erényeikkel együtt. Fontosnak tartom azonban szüléink életvitelét, becsületességét, munka- és hazaszeretetét példának állítani a jövőbeni Buhinoknak. Szeretnék emléket állítani őseinknek, a nyájat őrző pásztoroknak, a földet művelő parasztoknak, a kétkezi munkásoknak, az iparos generációnak, a lelkipásztoroknak, valamennyiünk szüleinek, akik értünk dolgoztak, értünk éltek boldog órákat, értünk szenvedték el a történelmi megpróbáltatásokat. Értünk és a jövő nemzedékéért tették a dolgukat. E helyen szeretnék köszönetét mondani mindazon személyeknek, akik segítették több évig tartó adatgyűjtési munkámat, és annak könyvbeni megjelenését. Köszönet a református egyház vezető lelkészeinek, Bödecs Pál és a nyugdíjba vonult Mikesi Károly nagytiszteletü uraknak, a lelkésztársaknak, Bíró Imre és Baki Károly presbiterek és Magyar Imre (1947-2007) úrnak, Csillag Istvánná, Váginé Ván Jutka egyházhivatalnokoknak. Szakái Aurél úrnak, a halasi múzeum igazgatójának és munkatársainak. Cseri Gábornak, a kiskunhalasi levéltár vezetőjének. A kiskunhalasi katolikus egyház munkatársainak. Nagyon sokat segített Monda Sándor malom mérnöki szakértelmével. Családomnak, testvéreimnek, unokatestvéreimnek, rokonoknak, barátaimnak, valamennyi előfizetőnek és támogatóimnak. Németh-Buhin Klára 7
