Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A szépülők gyermekei
Úgy mondták, hogy ezt a száraz törött, gyantaszerű dolgot a ló abrakjába kellett keverni. Buhin Balázs a csikólépről is mesélt: „Cérnára fűzve láttam édesanyámnál, hogy 3 db lépszerű valami száradt az asztalfiókban. Kérdezősködésemre elmondott róla annyit, hogy mikor a ló megellik, a csikó szájában lévő 2-3 ujjnyi széles, 1 ujjnyi vastag lépszerű valami van, ami úgy néz ki, mint a disznó lépe, csakhogy míg amaz barna veres, ez sárgaszínü. Ezt a lép formát kiveszik, s cérnára fűzve megszárítják, s azt tartják felőle, hogy azt megőrzik, ezt a csikót nem lopják el. Az apáméknál ez a babona nem vált be.” De, hogy ne csak üknagyapámmal büszkélkedjem, zalai Szalai László írása nyomán essék szó a többi neves pásztorról is.70 „A XVII. században a Lefántiak meg a Danizsok voltak a számadók... A XVIII. század elején Bíró Mihály volt tükrössubás számadó-fejedelem, 1825-től kezdve fia, Vak Bíró Mihály, akinek a fia és utóda, Sándor ez év tavaszán halt meg Halason... Bazsa János 1847-ben lett számadó, de már 1852-ben lóra ült... Betyárnak állott, mert a kényszerítő körülmények bajba keverték. .. A.zt mondják, olyan gyönyörű szál ember volt, hogy a csodájára jártak... Utána Száky János következett, aki a szabadkai lóversenyen a nyakát szegte, mert ittasan futtatott. .. Öreg bujtárját, Kis Illés Imrét, aki betyár lett, a vármegye álmában megnyomta, és Ráday ki végeztette... A testvére, Kis Illés Imre meg töpörödött vénember lett, mire Szegedről szabadult... Ugyancsak Zsanán, az ökörcsordánál a múlt század elejétől, 1825-től 1837-ig Pomozi Imre számadó jeleskedett, akit 1837-től 1861-ig Németh Buhin Mihály követett. (Megjegyzés: Kis Illés Imre neve kétszer szerepel, elírás lehet.) Valamennyinek a nevéhez a régi pásztor- és betyárvilágnak csodálatos romantikus történetei és leírásai fűződnek, megvilágítva az akkori sajátságos időket... Egy másik érdekes jelenség, hogy a számadók tekintélyes része gazdag birtokosokból tellett ki, akik csak kedvtelésből pásztorkodtak... Mert szerették a romantikát s a pusztai életet.” Történetek a pásztorfejedelemről Pásztoraink legszebb tulajdonsága a jószág szeretete volt. Németh Buhin Mihály üknagyapánk lovai is legendásak voltak, melyet több elbeszélés is bizonyit. A pásztorfejedelem Kánya lova71 „Az 1830-1850-es években Buhin Mihályt, bogárzópusztai ökörcsordást, a pásztorvilág pásztorfejedelemnek tisztelte. Oktatta, eszelte a pásztorokat, beteg jószágokat gyógyított sikerrel. Mint csontrakó is nagy hírben állott. A betyárokat távol tartotta a barmától, s hűséges, megbízható embere volt a baromtartó gazdáknak. Még Rózsa Sándornak is megmondta: Ide elgyöhetsz, pajtás. Pihenni. De aztán mönj a dolgodra! Volt egy messze földön híres nyerges lova, a Kánya. Többször elkérték tőle a betyárok egy-egy nagyobb vállalkozásukra, de ha a Tiszától a Dunáig szaladt is, még nem tágult meg rajta a heveder. Daruszőrű volt a Kánya, háta, fara, kányaszőrü; „híres lábára” (hátsó bal lábára) „tejfölbe-hágott” (vagyis féllábszárig kesely); szárcsaorrú. 47
