Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Buhin névről
többnyire alkalmas rejtőzködésre, elbújásra is. Némely esetben betyárokat, máskor verbuválás elől elbúvókat említ a hagyomány. Egy fejér megyei teljesítménytúra útvonalleírásában is olvastam „Buhin- völgy”-ről. További vizsgálódásaim során megtudtam, hogy még Buhin-patak is csörgedezik a Dunántúlon, Ősi nevű község területén (a Sárrét nyugati részén, Várpalota szomszédságában), melynek déli részét az enyhén dombos Buhin-völgy teszi ki. Kutatásom időrendi sorrendjében a Buhin névvel kapcsolatos - előzőekben leírt - szómagyarázatot Hári Gyula, a Veszprémi Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék nyelvésze a „Kiskunhalasi ragadványnevek” című munkája erősítette meg.18 Minden olyan személynevet ragadványnévnek tekinthetünk, amelyeket a hivatalos család- és keresztneveken, továbbá a beceneveken kívül (vagy azok mellett) az emberek különféle szándékkal egymásnak adnak. Nevünk vonatkozásában az alábbi utalás található: „Érdekes szóföldrajzi értékű lehet, bár önmagában szintén nem bizonyító erejű a Buhin ragadványnév, melynek közszói alapja nem él a Kiskunságban, viszont a Dunántúl középső és keleti részén általában már elhomályosult közszói jelentéssel helynevek földrajzi köznévi elemeként gyommal, bozóttal, sarjerdővel benőtt völgy jelentésben gyakori. (Bujin-vőgy, Buhin-vőgy pápai járás, Buhén ajkai járás, Buhin, Bohin-völgy Kincsesbánya, Buhin-völgy Magyaralmás, Buhin Csókakő, móri járás stb.) „A ragadványneveknek szóbeli használatukban önálló, családnévpótló szerepük is általános: Ilyen formájukban kerültek bele helynevekbe is azok névrészeit alkotva: Buhin-malom, Kullogó-födek. Mivel a szóbeli és hivatalos névhasználatban egyaránt jelenlévő ragadványnevek eredetét a népi alkalmazásban kell keresnünk, s ezek a helynevek is a népi névhasználatot tükrözik.” „(Az említett két név esetében ilyen másodlagos szóbeli név: a Németh-Buhin és a Szalai-Kullogó.)” „A ragadványnevek vonatkozásában a következő kiskunhalasi (ez alatt értve a vidék nyelvjárásának alakításában szerepet játszó más nyelvjárásokat is) jelentésbeli és valódi tájszavak vettek részt:” többek között „Buhin (amennyiben közszói alapú, akkor a ’sűrűség, bozótos, bozontos’ jelentéskörrel állhat kapcsolatban: például ’kócos’), Duccos ’hetyke; púpos’,Pityke’ díszes gomb; tojás része’,Vodér’ kaszafenőkő tokja.” Mindezek figyelembevételével úgy gondolom, hogy a „Buhin” rejtőzködő jelentése fogadható el a leghitelesebb magyarázatnak, így bizonyos lehet, hogy Marsóczki János nevű ősünk bujdosó volt. Érdekességként megemlítem, hogy Japánban, Horvátországban gyakori a Buhin vezetéknév és mongolul a jelentése birkózó. 33
