Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Mellékletek
A szélmalom falára ható szélerő irányának és nagyságának vizsgálata A szélvitorlákra ható szélnyomás 6 m/sec szélsebességnél kb. 800 kg. A hajtómű kiszámított súlya kb. 4000 kg. A szélnyomás egy vízszintes irányú erőnek mondható. A hajtómű súlya pedig függőleges irányú erő. A kétirányú erő eredője, iránya és annak nagysága a 2. ábrán látható. Amint látjuk a két erő összetevője a függőlegestől mérve 11 fok 30’-es szöget zár be. A malomfal rézsűje a függőleges iránytól mérve 11 fok, tehát a falra ható erő iránya párhuzamos a malomfal síkjával. A szélmalom üzembe helyezése és kezelése A szélmalmot, mint más egyéb gépet üzembe helyezés előtt átvizsgálták. Ha huzamos ideig üzemen kívül volt, az ékeléseket ellenőrizték, hogy nem lazultak-e meg. Amint tudjuk a faszerkezet érzékeny a levegő nedvességtartalmára. Ha ezek rendben voltak, leolajozták és kenték a mozgó részeket. A csapágyakat, csap perselyeket feltöl- tötték gépolajjal. A fa kerékfogakat és a csúszórámát kenőcssel kenték. A kenőcsöt maguk a szélmolnárok készítették. Marhafaggyút, háziszappant egy kevés gépolaj hozzáadásával összefőzték. Amikor gyenge szél fújt egy kőorsót fogtak be, ez rendszerint a legkisebb 38 zoll átmérőjű kő volt. A szélvitorlákat pontosan a szél irányába fordították. A vitorlavásznakat mind a négy vitorlán kiterítették, a leemelhető szélfogó deszkákat felrakták. Meg kell említeni, hogy az egészen gyenge szél esetén a vitorlák felszerelése (felvásznalása) alkalmával a forgókereket (féket) nem használták, mert egy ember könnyedén meg tudta fogni és Csákjával kitámasztotta elfordulás ellen. Egy vitorla felvásznalása után átfordította és az ellentétes vitorlát vásznazták fel, és így tovább a harmadikat, negyediket. Majd a kitámasztó Csákját eltávolította és a szélmalom forogni kezdett. A kő garatját feltöltötték gabonával, majd a szél erejének megfelelően az adagoló kis rázógaratot beszabályozták. A követ a szállítócsavarral az őrleménynek megfelelő finomságára beállították. A rázógarat úgy volt beállítva, hogy a négyzetes keresztmetszetű villásvassal érintkezett, és az forgás közben ütögette. így egyenletesen és a fordulatszám változásoknak megfelelően adagolta a terményt. Természetesen, ha a fordulatszám erősen növekedett, az önadagolási többlet nem volt elegendő, hanem a rázógaraton kellett állítani. Ha a szél annyira erősödött, hogy az egy kőpár teljes terheléssel dolgozott, a malmot a fékberendezéssel (fogókerékkel) leállították és befogták a második kőpárt is. Ha a két kőpár terhelésével fokozódott a fordulat, be lehetett fogni a harmadik kőpárt is. Amikor a szél tovább annyira fokozódott, hogy a kövek teljes terhelése mellett fordulatszámuk elérte a maximumot, a malmot leállították és két ellentétes vitorlán, vagy mind a négy vitorlán becsavartak a vásznakból. További szélerő növekedés esetén félig csavarták be. Ha még tovább kellett csökkenteni a fordulatot, a leemelhető deszká320
