Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
Mellékletek
tettek, és ezeket a rómaiak különösképpen kedvelték. (Az iparágon belüli szakosodás folyamán a pékek közül kiváltak és önálló szakmát alkottak a cukrászok, de nevükben megőrizték eredeti mesterségüket: pistor dulciariusnak hívták őket.) Az állat és ember által hajtott malom elterjedt az egész világon. Az állat által hajtott malom nálunk Magyarországon is megvolt egészen a XIX. század végéig. A középkorban tovább fejlődik a malom, megfelelő áttéteket alkalmaznak és meggyorsítják az őrlést. Igyekeztek a természet adta erőket felhasználni. Voltak alul csapós és felül csapós vízikerekes malmok és hajómalmok. Ugyancsak a középkorban fejlődnek ki a szélmalmok is. A szélmalom eredete „A szélmalom eredete elég homályos. Ibn Hankal arab író időszámításunk után a IX. században említi, hogy Sedszeszkanban az Irán-fÖld keleti részén használják. Onnan keresztes vitézek hozzák a szélmalom építését Európába, 1104. körül Franciaországban valósul meg, 1105-ből francia oklevél utal a szélmalomra. Innen terjed el Nyugat-Európa más országaiba, Angliában 1143-ban említik a szélmalmot. Később Spanyolországban 1393-as évben épül az első szélmalom. Franciaországból kerül Németalföldre, Hollandiába. Magyarországon 1577-es évben említenek szélmalmot. Hiteles adatok szerint a XVI. században ismert a szélmalom Magyarországon. Hollandiában fejlődik ki és tökéletesedik. Innen a magyar teológusok hozzák hazánkba a fejlettebb típusú szélmalmok építésének gondolatát. Magyarországon feljegyzések szerint 1577-es évből tesznek említést szélmalmokról. 1671. évben hiteles adatok bizonyítják a szélmalmok építését hazánkban ” (Pongrácz Pál: A malmok című könyve. Építőipari és közlekedési M. Egyetem Tudományos közleményei.) A szélmalmok építése hazánkban és más országokban sík területen, alföldön terjedt el, mert itt egyenletesebb, kedvezőbb a széljárás. Szélmalmok többféle típusban készültek. A régebbi típusok alacsonyabb építésüek, kb. 5-6 m magas falazattal készültek, ezek alulhajtós malmok voltak. Az alulhajtós azt jelenti, hogy a bálványtengely lenyúlt a földszintig, a malomkövek ugyancsak a földszinten, kőpadon voltak elhelyezve, itt kapcsolódott a futókerék (sebes kerék) a kőorsóval. Ezek a típusok készültek 4 és 6 vitorlával. Teljesítményük kisebb volt, mint a felülhajtós malomé. A kövek átmérője ezeknél általában 38” (bécsi col) volt. Később készültek a felülhajtós szélmalmok. Ezek falazata 8, 9, 10 m magas volt. Itt az őrlőkövek már az I. emeleten voltak elhelyezve, a bálványtengely a II. emeletig nyúlt le. Itt voltak a kőorsók felszerelve és tengelyük (villásvas) lenyúlt az I. emeleten lévő kövekhez. Ezek a típusok általában 3 pár kővel dolgoztak. A kövek átmérői 38”-tól 76”-ig volt. 1840-ben Tésen, a Bakonyban épült alulhajtós hat vitorlás szélmalom, még ma is üzemképes (műemlék). Kecskemét város történeti könyve is megemlíti a szélmalmot 1843. évben (írta Szokolai Hártó János Kecskeméten 1843. év augusztus hó 12. napján.) „Búzában és más gabonában bővölködését Kecskemétnek eléggé mutatja az, (ide értve középponti helyeztetését) hogy a roppant fogyasztású Pest Buda szomszédságában is felette ritkán 301
