Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)

Mellékletek

- Abba - felel az öreg.

Csend lesz. A gulyásfejedelem csak nézi merőn a hadnagyot. Nagysokára csak ennyit mond:- Most má értöm.

Nem tanácsos Pannáról sokat beszélni, pedig mindeni tudja. A Ménkőütötte Rébék egyszer előhozta ivogatás közben, de a hadnagy se szó, se beszéd, olyat vágott a búbjára a fokossal, hogy »csak a feje hártyája tartotta az életit.«- Hát én mögyök má - fészkelődik az öreg.- A bujtárral hazaküdtem a subámat, pedig »ilyenkor már kapar a fxastyúk!« Isten áldjon!- Téged is!

Az öreg felkap a Mérgesre. Az ágaskodik, forog egy ideig, de aztán engedelmeskedik a kemény térdeknek. Eltűnnek az éjszakában. Az öreg azon gondolkodik, hogy nincs bolondabb jószág, mint a férfíembör szerelmes szíve. Azért nem is nézett vissza, mert tudta, hogy olyan dolgot látna, amit a hadnagy hóttig szégyelne. »Nem illik a könny a kemény pandúrhadnagy szömébe még a paripalóér se...«”

281