Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A pásztortársadalomról - Pásztortörvények
együttese. Ökörcsorda a közlegelőkön pásztorolt közösségi ökrök csapata, magánosok tulajdonában ilyen nem volt. A szilajménes: külön pásztorolt közösségi, nagyobb számú lócsapat. Sok volt közötte a fiatalabb, szilajabb csikó. Régebben kinn telelt a járásokban található védettebb helyeken, az ún. állásokban vagy kucókban. A kucó homokbuckák közötti völgykatlan. Göbböly vagy hízóbarom (régebben sőre): a legjobb legelőkön külön pásztorolt vegyesnemü, a közösség vagy ritkábban magánosok tulajdonát képező, felhizlalandó szarvasmarhák együttese volt. 13 E rövid tájékoztató után tovább gazdagíthatjuk ismeretünket, ha áttekintjük a pásztorélet törvényeit. A redempció (1745) után következő földosztások nyomán hamarosan, és szemmel láthatóan a parasztság, a „redemptus birtokosság” lett a városok és falvak lakosságának gerince. Ez időtől a pásztor és a paraszt között nemcsak az életkörülményekben, életfelfogásban, foglalkozásban mutatkoztak kölönbségek, hanem a szokásokban, hagyomány őrzésben is. A Kiskunság pásztorai ragaszkodtak az ősi szokásokhoz, az évek során kialakult életszemléletükön, az életről vallott felfogásukon nem változtattak. Keménynyakúság jellemezte a pásztorokat, a polgári életfelfogást eldobták maguktól. Ezek a szokások és hagyományok kristályosodtak ki idővel pásztortörvényekké és regulákká. Ezeket a szükséghez képest formálták, s valamennyire rendezték is anélkül, hogy írásba foglalták volna őket, de megtartásuk minden pásztorra kötelező volt. Pásztortörvények14 1. Ki hol kezdte, ott végezze. Minden pásztor maradjon az általa választott pásztorféleségnél. A csikós ne menjen gulyásnak, a gulyás maradjon gulyásnak. Ezek rangjukon alulinak tartották, hogy juhásznak szegődjenek. A juhászt, kanászt sem alkalmazták csikósnak, vagy gulyásnak. Minden állatfajtához csak hosszú évek alatt szerezhető ismeretek és tudás kellenek, s így a hatóságok is tilalmazták. „Egyik pásztorságból pedig a másikba állani nem szabad.” (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kiskunhalas: Prot. Curr. Tom. 1772. VI.62.1.) 2. A nagybarmoknál, nagyfalkáknál, sertésnyájaknál a számadó a gazdákkal szemben vagyonilag is felelős. A számadóval szemben pedig a számadóbojtár, de a bojtárok felelőssége is fennállt. A hatóság rendelkezése: „A pásztorok, akár gulyás, csikós vagy juhász legyen az, ezennel megparancsoltatik, hogy szüntelen éjjel-nappal a nyájoknál vagy gulyájuknál tartózkodjanak, azoknak kötelességek szerént jól gondját viseljék, mert hogy ha törvényes ok nélkül a Városban csavarogni, vagy pusztai csárdákban dorbézolni tapasztaltattnak, minden irgalom nélkül 30 Pálcákat kapnak...” (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kiskunhalas: 1812. évi publikációs könyv. VI. 21-én, mint a districtusok 3. sz. parancsa.) 3. A szóbeli szerződések, egyezségek érvényességéhez elegendő a kézfogás. A kézfejeket egy harmadik személy a jobb kezével keresztülhúzza. 23
