Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
Dr. Steiner Ignácról. A felvidéki származású (Nyitrapereszlény, 1886 - Kiskunhalas, 1966) orvos végigharcolta az első világháborút, és több kitüntetést is szerzett. Az 1920-as évektől élt és praktizált Halason. A két világháború között virilis tagja volt a helyi képviselő testületnek. 1944. jún. 16-án deportálták, ahonnan 1945. jún. 26-án tért vissza. Orvosi teendői mellett példásan vezette a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség életét. Az 1950-es évektől egészen nyugdíjazásáig, a szakorvosi rendelő szakfőorvosaként dolgozott. 1961. okt. 15-én 75. születésnapja alkalmából ünnepélyesen köszöntötték az aranydiplomás főorvost a helyi zsidóság vezetői (Práger Sándor, dr. Kálmán József, Grósz Ferenc), a szegedi főrabbi (dr. Schindler József) és a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. 1966-ban hunyt el, sírja a halasi izraelita temetőben van. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 228. Dr. Monszpart Lászlóról. (Pusztacsákó, 1890. ápr. 12 —Kiskunhalas, 1955. márc. 28.) sebészorvos. Orvosi oklevelét korengedménnyel 1913-ban szerezte a budapesti egyetemen. Az I. világháború alatt az olaszt fronton, a Bozenben szervezett csont-és ízületi sérültek hadikórházában működött, mint Lorens Böhler bécsi professzor első asszisztense. 1918-tól Budapesten az I. sz. sebészeti klinikán dolgozott és sebész szakorvos lett. Halasra 1920-ban került, 1921-től lett városi főorvos. A kórház fejlesztése, fenntartása érdekében gyötrelmes harcokat folytatott hosszú évekig. Nevéhez fűződik a halasi kórház továbbfejlesztése, a tüdőgondozó, a járványkórház, szülőotthon, új nagy kórház építése. Ezekben az években a város sebészete szakmai körökben országos hirü lett. 1937-ben a kiskunhalasi sebészeti osztályán ő végezte Magyarországon először a Schmidt-Peterson féle combnyakszegzést. 1944- ben a deportálások idején számos zsidót mentett meg a kórházban bújtatva. 1945 után intézete az alaptalanul üldözött kulákok, régi tisztségviselők menedékhelye lett. Ugyancsak 1945- öt követően volt a halasi római katolikus egyház világi elöljárója. 1949-ben kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, azonnal leváltották a halasi kórház éléről. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 205-206. Dr. Kálmán Józsefről. (Kiskunhalas, 1905. máj. 5. -Bp„ 1995. dec. 4.). Az elemi iskola után a halasi református gimnáziumot végezte el. Jelesen érettségizett. Egyetemre Pécsre és Bécsbe járt. 1929-ben avatták a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az orvostudományok doktorává. Ezután évekig Berlinben dolgozott egy női klinikán. Visszatért szülővárosába és 1933. októberben magánszanatóriumot létesített a Szent Imre u. 2. sz. alatt. A jó hírű Kálmán szanatóriumot 1944-ig vezette. Ekkor családjával egy csehországi munkatáborba deportálták. Szenvedéseik leírása három évtized múlva, majd 2005-ben nyomtatásban is megjelent. 1945-ben tértek haza. A visszakapott rendelőt az államosításkor kisajátították. Ez az intézmény lett a városi szakorvosi rendelő, ahol Kálmán József is dolgozott, mint belgyógyász és röntgen szakorvos. Dohány József főrabbi 1948-as távozása után - két évtizeden keresztül - Kálmán József tartotta össze a halasi zsidóságot, levezette az istentiszteleteket. Gyakran járt édesapám műhelyében. Édesanyámnak orvosa volt. Amikor Budapestre költözött, mint a halasi Szilády-gimnáziumi iskolatársak és jó barátok, gyakran találkoztak édesapám unokatestvérével, Németh B. Mihály lelkipásztorral és családjával. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 191. katolikus temetőig az egész város elkísérte. (Steiner doktor bácsinak és Monszpart főorvosnak köszönöm a 3 éves kori újjászületésemet, az életmentő vakbélműtét elvégzését.) 167
