Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika - Thorma János Múzeum könyvei 25. (Kiskunhalas, 2007)
A Németh Buhin család. Szépszülőink és gyermekei - A pásztorfejedelem családja
Regős (Lajer) József. Szabadkán született 1907-ben. A szerb megszállás miatt szüleivel Halasra menekültek. Tanítói oklevelét 1926-ban, a polgári iskolai tanári oklevelet 1929-ben szerezte meg. Munkái: A levegő, szakcikk. Munkaterv iskolám színvonalának és községem kultúrájának fejlesztésére, melyért 1934-ben kitüntette a vallás- és közoktatási miniszter. Forrás: Nagy Szeder István Kiskunhalas város története III. 1936. 104. irodán. 1946. évben jegyzett kapacitása: 6 járatú rozs malom: 160 kg/óra; 2 járatú búza malom 80 kg/óra. Jó barátságban voltak Nagy Czirok Lászlóval, aki a Buhin malomban is gyakran megfordult. 1947. január 11-i levelében a következőket írta: „Igen Tisztelt Németh B. Ferenc uram! Ezen egyházi utalványt kérem átvenni és egyelőre 20 kg egységes kenyérlisztet a sorok átadójának kiadni, a többiért csak a jövő hét végén küldenék. Szívességét előre is megköszönve maradok a régi barátsággal: Nagy Czirok László.” Németh B. Ferenc 1942-ben, mint tartalékos 2 hónapig Zomborban volt katona, ezután a kiskunfélegyházi légvédelmi parancsnokságon, majd Halason teljesített repülő figyelő szolgálatot 1944. október 23-ig, a szovjet csapatok bevonulásáig. Édesanyja Németh B. Ferenc és Németh B. Mária a Tó utcai malom irodájában, 1942 Nagy Czirok László (Kiskunhalas, 1883. aug. 4. - Kiskunhalas, 1970. ápr. 6.) néprajz- kutató. A halasi református gimnáziumba járt és érettségizett (1893-1901). A jegyzői oklevél megszerzése után különböző vidéki településeken (1901-1918, 1941-1944) és Halason (1919-1941, 1944-1949) köztisztviselőként működött nyugdíjazásáig. A halasi közélet tevékeny résztvevője volt. Többek között sok kiállítás, rendezvény és a halasi Bokréta szervezése köszönhető neki. Élete utolsó 20 évét teljesen a néprajznak és a múzeumnak szentelte. A kiskunhalasi Thorma János Múzeum vezetője (1951-1953), majd főmunkatársa. Ifiúko- rától foglalkozott szülővárosa és annak környéke, a Kiskunság néprajzával, a pásztor- és betyárélettel, a paraszti életmóddal, céhekkel, malmokkal, népi természetismerettel, hiedelmekkel, népszokásokkal. Kutatómunkája rendkívül szerteágazó volt. Kéziratban maradt munkáit a halasi múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Életműve a magyar néprajztudományban is nagyjelentőségű, de Kiskunhalas története és néprajza szempontjából megkerülhetetlen. Fő müvei: Régi népdalok Kiskunhalasról (Bp., 1952.), Pásztorélet a Kiskunságon (Bp., 1959), Budártüzek mellett. Kiskunsági anekdoták és alakok (Bp., 1963); Betyárélet a Kiskunságon (Bp., 1965). Sírja a régi református temetőben található. Emlékét emléktábla őrzi. Forrás: Kiskunhalas almanach 2002. 208. 103 Fotó: Németh B. Lajos
