Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén - Thorma János Múzeum könyvei 23. (Budapest-Kiskunhalas, 2006)

Bevezető

Bevezető A könyv a Kiskunság és környéke népéletéből, népzenéjéből mutat be válogatást. A vizsgált terület a történeti Kiskunság (Alsó- és Felső-Kiskunság) és Bács-Kis- kun megye középső részének további települései, amelyeken a szerző az 1950-es években végzett népzenei és néprajzi gyűjtést. A könyv címében szereplő „régi lakodalmak” azt jelenti, hogy a gyűjtés idejét megelőző korszakok - a 19. század és a 20. század első fele - lakodalmi hagyományait idézzük fel. A könyv két részből áll: lakodalom leírások és lakodalmakban énekelt dalok szerepelnek benne. A lakodalmi népszokásokról szóló adatok 14 településről származnak. Ezek földrajzi elhelyezkedése a következő: Felső-Kiskunság (Kunszentmiklós, Kiskunlacháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Lajosmizse), Al­só-Kiskunság (Orgovány, Bugac, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Kiskundorozsma) és a két Kiskunság közötti terület (Akasztó, Kecel, Soltvadkert, Bocsa). A szerző részletesen leírja a lakodalom szokásának teljes rendszerét: udvarlás, lánykérés, esküvői előkészületek, menyasszonyi ágyvitel, a lakodalom szereplői (meny­asszony, vőlegény, örömszülők, násznagy, vőfély, koszorús párok stb.), az eskü­vő napjának eseményei (kikérés, nászmenet, esketés, vacsora, menyasszonytánc, alakoskodók szereplése stb.). Olyan részletek ismertetésére is sor kerül, mint az ünnepi viselet, a lakodalmi étrend, ajándékok és a zenészek feladatai. A lakodalmi dalok 12 település népzenei anyagába engednek bepillantást (Kunszentmiklós 24 dallam, Kiskunlacháza 3, Szabadszállás 9, Fülöpszállás 2, Lajosmizse 2, Tisza- alpár 5, Öregcsertő 6, Kecel 11, Kunszállás 17, Kiskunfélegyháza 14, Kiskun­majsa 12, Kiskunhalas 26). Az egyes dalok a lakodalmak különböző eseményei­nél kaptak szerepet: menet, vacsora, táncok, mulatás stb. A szerző a gyűjtéséből 131 népdalt válogatott a dallampéldatárba. A könyv végén mutatók segítik a dal­lamokra vonatkozó tájékozódást. A kötet szerzője, Szomjas-Schiffert György (1910-2004) akadémiai doktor, a magyar népzenetudomány jeles kutatója, nem érhette meg a munkálatok befejezé­sét. Kiskunhalason nőtt fel. A Kiskunságban mintegy 3500 népdalt gyűjtött. Az Alföld, valamint Csallóköz és Mátyusföld népzenéjének feldolgozásával, a cseh-morva-szlovák és magyar kölcsönhatások vizsgálatával, továbbá a finnugor népzene kutatásával járult hozzá a magyar népzenekutatás eredményeihez. A szerző most megjelenő gyűjtése a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban 18176 és 20847 leltári számon található. A könyv fő értéke a Kiskunság sajátos néprajzi és népzenei hagyományainak feltárása a lakodalomhoz kapcsolódóan. A régi lakodalmak hangulatát zenével, szóval, fényképekkel bemutató kötet az Alföld egy sajátos arculatú térségének 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom