Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)

Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Erdélyi Mónika és Erdélyi Rózsa

Amikor másfél éves lett a kislányom, egy kisebb kábeltévénél helyezkedtem el, azután a TV2-nél dolgoztam, majd az RTL Klub következett.

— Az utóbbi csatorna 860 jelentkező közül választott téged a kibeszélő show-ja műsorvezetőjének. Milyen érzésekkel kezdted el a munkát?

Mónika: — Egy ideig hihetetlennek tűnt. Nagyon örültem, hogy mindenféle támogatás, hátszél nélkül sikerült ilyen jól szerepelni a válogatáson.

— Szerinted miért döntöttek melletted?

Mónika: — Talán azért választottak engem,

mert feltaláltam magam minden helyzetben. Öt hétig jártam próbafelvételekre, ez idő alatt volt alkalmam bizonyítani. Az RTL-nél jól érzem magam. Rendesek a kollégák és jó a hangulat.

— Olykor sorstragédiákról kell beszélgetni. Hogyan oldod meg, hogy kívül helyezd magad mások gondjain?

Mónika: — Megérintenek a történetek, de nem halhatok bele mindegyikbe. Nem viszem haza a show-ban tárgyalt problémákat. Egyedül ezeket úgysem tudnám megoldani, de a szerkesztőség minden tőle telhetőt megtesz. Amiben tudunk, természetesen segítünk.

— Forgatási napokon kora reggeltől késő estig talpon kell lenni. Hogyan érhető el a figyelem egész napos ébren tartása, a fittség?

Mónika: — Ez ma már rutin kérdése, amiben öt év munkája van, de bevallom, az elején én is elfáradtam. A forgatások kezdetén a külföldi szakemberek azt mondták, hogy négy egymást követő forgatási napot nem lehet kibírni. A magyar ember teherbíró. Én is bebizonyítottam, hogy nem lehe- teden, csak akarni kell.

— Hogyan egyeztethető össze a család és a karrier?

Mónika: — Szerintem ez senkinek sem lehet nehéz. Ha az ember normálisan osztja be az idejét, mellette el tudja látni a családját, még akkor is, ha a nagyszülőkkel nem tud naponta találkozni. Tapasztalataim szerint azok félnek a felelősségtől, akiknek még nincs gyerekük. Istenem, többet kell dolgozni, ezt viszont el kell fogadni.

— A talk-show - különösen amikor indult — nagy visszhangot keltett. Milyen vélemények jutnak el az édesanyához?

Erdélyi Rózsa: — Úgy látom, elég nagy bátorság véleményt formálni. Azt tapasztalom, hogy bármi történik is, többnyire nem közük az érintettel személyesen, mit is gondolnak valójában. Ha dicsérni kellene, inkább nem mondanak semmit. Talán nehéz elfogadni, hogy sikeres valaki, aki közülünk való. Ilyen az emberi természet. A szívem mélyén örültem a gyerekem sikerének, ugyanakkor attól tartottam, hogy megsebezheti a képernyő nyilvánossága, mely hálás és háládan is lehet. Mónit nálam jobban nem ismeri senki. Tudtam, hogy természetes, ami vele történik, csak abban nem voltam biztos, hogy a negatív hatásokat ki tudja-e majd védeni. A félelem, a féltés a mai napig munkál bennem. Mindemeüett úgy gondolom, hogy a szülőnek nem kell a gyereke életét élni, és nem feladata sütkérezni a népszerűségében sem. Azt vaüom, hogy mindenkinek meg kell hagyni az önállóságát. Ami viszont tanácsként adható, azt megadom. Naponta beszélünk telefonon. A mi kapcsolatunk annyira bensőséges és annyira feltétel nélküü, hogy társaságban gyakran előfordul: egyszerre szólalunk meg, és szó szerint ugyanazt mondjuk. Az én büszkeségem igazából nem abból fakad, hogy Móni médiasztár lett. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy talpon tudott maradni olyan megpróbáltatások közepette is, amiket érettebb korban levő felnőttek sem tudtak volna sérülés nélkül megélni. Örömmel látom, hogy a lányom jó döntéseket hoz, és reálisan gondolkodik.

— A műsor öt éve megy az RTL-en, májusban már az ezredik adást ünnepeltétek. Miben látod a tartós siker és nézettség titkát?

Mónika: — Az emberek szeretnek belenézni mások életébe. Szerintem azért ülnek le a tévé elé, mert sok esetben maguk is problémákkal küzdenek, és kíváncsiak arra, hogy a műsor szereplőinek milyen gondjaik vannak. A show feltár bizonyos élethelyzeteket, melyekből tanulni lehet. A műsor révén útmutatást lehet kapni tőlem vagy a vendégtől.

— Mi jelent kikapcsolódást, pihenést a dolgos hétköznapok után?

Mónika: — Nekem az a pihenés, amikor itthon lehetek. Több alkalommal részt vettünk a családdal wellness hétvégén, de szinte mindig csalódás ért bennünket. Most szép helyen lakunk, egy völgyben építettük fel az új otthonunkat, ahol csicseregnek a madarak. Ha kiülünk a kertbe, máris jól érezzük magunkat.

Fái László

36