Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)

Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Ábrahám Bence

ember felfedezi azokat az érzéseket, üzeneteket, amiket a zeneszerzők műveikben tolmácsolnak. Igazából sok különbséget nem érzek. Inkább csak annyit, hogy az újszerű feldolgozásokban egy más kor, más szelleme jelenik meg. Alapvetően az életérzés, a zenélésbe vetett öröm tolmácsolása a legfontosabb. — Hány éves korodtól tudtad ilyen símmel, ilyen bölcsességgel tanulmányoapii és előadni a \énét? — Az első kötődések akkor alakultak ki, amikor lehetőség nyűt fellépésekre. Az a légkör mindig különösen vonzott. Talán ezért is dön­töttem e pálya mellett. Meghatározó élmény volt megtapasztalni azt az érzést, részt venni abban a kommunikációban, ami a zenész és a közönség között alakul ki. — A% „egy búron pendülés” a% igazán fontos? — Igen, az atmoszféra meghatározó. A lét­szám nem is olyan fontos, mint a légkör. Ez az emberi kapcsolatok terén is így van. — Hol képjeled el a jövődet? — Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor a szívem hazahúz, de úgy érzem, a lehetőségeket nem szabad kihagyni. Kétlaki életet képzeltem el magamnak. Legalábbis a jövőben szeretnék meg­próbálkozni ezzel. Rákosi András zongoraművész, aki 15 éve Németországban él, hívott, hogy zenéljek vele kamaraesteken. Brüsszelben az egyik tanárommal volt szerencsém együtt játszani. Emellett szeretnék aktív zenei kapcsolatot kialakí­tani a magyarországi kollégákkal is. — Ha külföldön éls% is, a^ért évente fellépsz Halason. Amikor sok ismerős ül a nézőtéren, jobban i^gulsff Kritikusabbak?)óbban meg kellfelelni? — Tény, hogy Kiskunhalason, ahonnan na­gyon sok fiatal tehetség — Miklósa Erika, Gál Gabi, Andrási Gréti, Kuti Sándor és még sorolhatnám — pályája indult el, a színvonal nagyon magas. Ok olyan zenei nívót képviselnek, amihez igenis fel kell nőni. Nekem, amikor Halason lépek fel, akkor mindig az az érzés járja át a szívemet, hogy itthon vagyok. Ez az a hely, ahol igazán szeretnek. Olyan bensőséges légkör van a koncerteken, ami semmi máshoz sem hasonlítható, ezért a legjobban Halason szeretek játszani. — Hogyan teltek számodra a£ elmúlt hónapok ? — Lényegében a kamarazenélés töltötte ki a mindennapjaimat. 2005 októberében meghívtak a brüsszeli Kryptos vonósnégyesbe második he­gedűsnek. Ezzel a csoporttal karácsony előtt felvé­telt nyertünk a Waterlooi Chapelle Musicale nevű magániskolába, mely Belgiumban igen elismert és tisztelt intézmény. A tanév végéig kamarazenei továbbképzésben részesültünk a berlini Artemis vonósnégyes művészeinek irányítása alatt, de más neves mesterek is adnak kurzusokat az iskola növendékeinek. Ezzel párhuzamosan a brüsszeli konzervatóriumban is vállaltam közreműködést kamaracsoportokban. Anyagi kiadásaimat a zene­kari kisegítő muzsikusként keresett pénzből fedeztem. Közben számos művelődési központ­ban adtunk koncerteket Belgiumban és Franciaor­szágban. Pál László 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom