Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék - Thorma János Múzeum könyvei 22. (Kiskunhalas, 2006)

Pál László–Jáger Levente-Tóth B. László Halasi portrék - Andrási Gertrúd

Andrási Gertrúd zongoraművész Andrási Gertrúd zongoraművész pályája Halasról indult, ma már azonban Helsinkiben él. Zongorát tanít egy nemzetközi iskolában, eközben koncerte­zik kamaracsoporttal és szólóban is. Bach zenéjé­nek egyik leghívebb tolmácsolójaként tartják szá­mon, ami komoly elismerés. Talán nem véletlen, hogy Gertrúdot nem a technikai csodái, hanem a XVI-XVII. század remekművei hozzák lázba. Meg­lehetősen kozmopolita, de emellett nagy patrióta is. Európa-polgámak tartja magát, aki mindenhol próbálja reklámozni a magyar kultúrát. — Zeneértő, ^eness^rető családban nőttél fel? — Visszavezetve száz évre, abszolút senkit sem tudok mondani, aki muzsikált volna. Én vagyok az első, aki zenei diplomával lépett be a nagykorúságba. Nyolcévesen Halason kezdtem el zongorát tanulni Békefi Józsefné tanárnőnél. Addig nyösztettem a szüléimét, amíg be nem írattak a zeneiskolába. 13 évesen elkerültem Sze­gedre, a konzervatóriumba, ahol Zsigmondné Pap Éva volt a tanárom. Igazából ott kezdődött az én zenei pályafutásom. Abban az intézményben tíz évet töltöttem el. Az egyetemi évek alatt a férje, Zsigmond Zoltán lett a tanárom. 2001-ben dip­lomáztam zongoraművészként. — Bach a% égik kedvenc ^enese^er^őd. Mi fogott meg benne? — Mindig szerettem Bachot játszani, affi­nitásom volt hozzá. 18-19 éves korom körül alakult ki, hogy ehhez van egy speciális tehetsé­gem. Nagyon sokszor játszottam Chopint, és ro­mantikus műveket. Egy időben úgy voltam elkönyvelve, hogy romantikus zongorista leszek. 2000-ben, amikor megnyertem a debreceni or­szágos Bach-zongoraversenyt, akkor már mu­tatkoztak jelei annak, hogy nekem ezt kellene csinálnom. — Ekkor „pecsételődött meg ” a sorsod? — Mondhatjuk így, igen — nevet. — És mi­ért Bach? — tűnődik. — Nekem nagyon fontos az, hogy az intellektualizmusomat is ki tudjam élni a zenében, ne csak a szépérzékemet. Bach zenéje engem emocionálisan is és intellektuálisan is teljesen kielégít. Ott találok meg mindent, a komplexitása nagyon megfogott. Az embereknek fogalmuk sincs arról, hogyan kellene Bachot játszani, illetve most már vannak ötíetek arról — hangszerek és kutatások alapján —, hogyan szól Bach zenéje. De abban a korban annyira tudtak élni az emberek, és annyira átjön ez a zenében. — Te vissza tuds% repülni időben abba a korba? — Igen, mert a zenék, a ruhák, a kultúra alapján vissza lehet következtetni arra, hogy ők imádtak enni, imádtak élni. Amikor partik, ese­mények, színházi előadások, hangversenyek voltak, akkor ott tényleg mindenki levezette a 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom